RSS

rock zene címkéhez tartozó bejegyzések

Nine Inch Nails: Heresy

Eretnekség

Összevarrta a szemeit, mert fél attól, hogy lássa
Megpróbálja elmondani nekem amit magamba tettem
Megvannak a válaszai, amivel könnyít a kíváncsiságomon
Álmodott egy istent és elnevezte kereszténységnek
Az istened halott és senkit sem érdekel
Ha van pokol, akkor majd találkozunk ott
Az izmait fitogtatta, hogy a nyáját együtt tartsa
Készített egy vírust, ami kiírtja az összes disznót
Az ő tökéletes királysága gyilkolással, szenvedéssel és fájdalommal
Megköveteli az elkötelezettséget, az atrocitásokat a nevében
Az istened halott és senkit sem érdekel
Belefullad a saját képmutatásába
És ha van pokol, akkor majd ott találkozunk
Égni az isteneddel alázatban
Ezért fogsz meghalni?

 
23 hozzászólás

Szerző: be 2011. december 4. vasárnap hüvelyk Ateizmus/Agnoszticizmus, Művészet/Irodalom

 

Címkék: , , , , ,

Keresztény pop-rock

[Amint látjátok mostanában kicsit kevesebbet írok, mint korábban. Nekem is megvannak a mindennapi elfoglaltságaim, szeptembertől pedig még sűrűbb lesz a dolog: munka mellett iskola is. Ettől persze figyelemmel kísérem a blogon a hozzászólásokat és persze a világnézeti kérdéseket, híreket is, meg írni is fogok – csak ritkábban.]

Látogatóim között van jónéhány ex-keresztény, őket szeretném most arról kérdezni, hogy milyen keresztény zenéket hallgattak annak idején? Mert persze a világi sztárok lemezeit illett kidobni – legalábbis nálunk a hitgyüliben -, de természetesen a kereszténység megkínálta helyette nekünk, keresztény fiataloknak a saját “sztárjait”, akiket kóser volt hallgatni. Sokszor ezek a keresztény együttesek nem voltak mások, mint szemérmetlen és gyenge koppintásai a világi sztároknak, trendeknek. Miért is érezték szükségét koppintani őket, ha egy jó keresztény elhatárolódik a világtól?

Ott volt pl. a DC Talk. Egyszer vettem egy kazettát tőlük a gyüliben. Akkor épp a “rock” korszakukat élték, de mindig éppen olyan zenét játszottak, ami a világban is divat volt – jó, mondjuk 5 év késéssel…

Így volt amikor valamiféle nagyon cikis hip-hopot nyomtak:

Miután bejött a grunge, meg a Nirvana, hirtelen ők is elkezdtek kinézetben, zenei stílusban Kurt Cobainre hajazni:

Na, nekem ez a kazettájuk volt meg 😀

Hiába. Kemények a vonalak. 😉

Aztán emlékszem még egy Phil Driscoll nevű ürgére. A “Harcos” című száma szerintem minden hitesnek és ex-hitesnek ismerős (merthogy a gyüli rendszeresen játszotta magyarul az istentiszteleteken). Tőle is volt egy kazettám. Elég hasonló az összes dala, elég egysíkú szerintem, de ő legalább nem akart olyan lenni, úgy viselkedni, mint a világi sztárok.

Nekem most hirtelen ez a kettő jut eszembe a szokásos dicséretes kazettákon kívül. Más egyéb?

 
60 hozzászólás

Szerző: be 2011. augusztus 20. szombat hüvelyk Önvallomások, Művészet/Irodalom

 

Címkék: , , , , , ,