RSS

oktatás címkéhez tartozó bejegyzések

Ken Ham szerint többségi szavazással kellene eldönteni tanítják-e az evolúciót az iskolákban

A Fox News amerikai hírcsatorna nemrég telefonos felmérést végzett a következő kérdéssel:

„Melyik magyarázza ön szerint a legvalószínűbben az emberi élet eredetét a Földön?”

Természetesen nem meglepő, hogy melyik opció került többségbe az USA-ban…

A bibliai teremtéstörténet, ahogy az a Bibliában áll. 45%
Az evolúció elméket, amint azt Darwin és más tudósok lefektették. 21%
Mindkettő igaz. 27%
Nem tudja. 7 %

(Már a kérdés és a válaszok is hülyén vannak megfogalmazva, de ettől most tekintsünk el.)

http://www.foxnews.com/us/2011/09/07/fox-news-poll-creationism/

Ebben persze semmi meglepő nincs. Amiért felhozom az inkább a Kreacionista Múzeum létrehozójának, Ken Hamnek a reakciója a Facebookján:

„Biztos vagyok benne, hogy sokan láttátok ezt a felmérést. Ha helyesen reprezentálja az amerikai népességet, akkor miért tanítják az evolúciót tényként az iskolákban? Miért van a szekularistáknak annyi kontrollja afelett, hogy mit tanítanak? Szerintem ennek sok oka van és később kommentálom – de gondoltam érdeklődéssel olvashatjátok ezt.”

Oké. Tehát, hogy mit tanítsanak az iskolákban azt többségi szavazásnak kell eldöntenie, nem pedig annak, hogy mi mellett szólnak tudományos bizonyítékok? Mert a többségnek mindig igaza van és tudományos kérdések is annak alapján dőlnek el, hogy a többség mit gondol róluk. Értem…

Ham amúgy egy újabb kirohanásában a liberális keresztényekre is ki van akadva:

„A keresztények egyre inkább rájönnek, hogy a valóságban a legnagyobb harcot az egyházon belül vívjuk. Hogyan tehetünk tanúságot a világnak, ha az egyház egy nagy része, sőt sok keresztény iskola is magáévá tette az evolucionista hit Isten ellenes vallását, beleértve a több millió évet is? Ez a levél egy pásztor feleségének bizonysága és fontos, hogy mind elolvassuk: hihetetlen!”

LOL. Nem baj a Fox News felmérésének eredménye nyújthat némi vigaszt, Ken. Azért még bőven van kit hülyíteni arrafelé. 😉

 
 

Címkék: , , , , , , , , , ,

“Egyházi fenntartásba kerül több mint 80 óvoda és iskola”

Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/07/04/02/Egyhazi_fenntartasba_kerul_tobb_mint_80_ovoda_es.aspx

Szeptembertől mintegy 25 százalékkal növekszik az egyházi fenntartású intézmények száma.

Az új tanévtől várhatóan 82 önkormányzati óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba, vagyis szeptembertől mintegy 25 százalékkal növekszik az egyházi fenntartású intézmények száma – írta hétfői számában a Magyar Nemzet az oktatási államtitkárság adataira hivatkozva.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkárságáról levélben keresték meg az iskolafenntartó egyházakat, és a válaszok alapján előzetes összesítést készítettek arról, hogy szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba.

A lap rendelkezésére bocsátott adatok szerint a legtöbb, 53 óvodát és iskolát a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ötöt-ötöt.

A Népszabadság a Pedagógusok Szakszervezetére hivatkozva ugyancsak hétfőn arról írt, hogy szeptembertől 88 önkormányzat mond le az iskolájáról, hogy a fenntartói jogokat egyházi kézbe adja.”

Szép új világ… 😦

 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,

“A lila hajból nem kér az egyházi kezelésbe kerülő gimnázium”

Nemcsak a katolikusok nyomulnak kormányzati segítséggel…

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/komment/20110629-az-evangelikus-egyhaz-vesz-at-ket-iskolat-pestszentlorincen.html?cmnt_page=1

Írta: Dull Szabolcs

“Országszerte nyolcvankét iskola kezelését adják át egyházaknak különböző önkormányzatok, a csere több helyen vitát okozott a szülők és az iskola között. Egy pestszentlőrinci gimnáziumban a közös imák és az új öltözködési előírások bizonytalanítottak el több szülőt, de így is csak hét gyereket írattak ki az iskolába járó hatszázból. Az iskolát átvevő evangélikus egyház szerint nem előírás a vallásos életvitel, de a toleranciát mindenkitől elvárják.

“Mit mond önnek az, hogy János 3.16?” – állítása szerint ezt a kérdést kapta áprilisban Ágoston Krisztina, a budapesti Hunyadi Mátyás Gimnázium tanárnője munkahelyi meghallgatásán. A XVIII. kerületi önkormányzat májusban döntött arról, hogy két kerületi iskola, a Hunyadi Mátyás Gimnázium, illetve a Pitagorasz Általános Iskola fenntartását átadja az evangélikus egyháznak, így idén szeptembertől összevontan egyházi iskolaként működnek tovább az intézmények.

Az iskola honlapján olvasható tájékoztató és az [origo]-nak nyilatkozó szülők elmondása alapján ha a szülők úgy döntöttek, hogy nem íratják át gyereküket másik iskolába, nyilatkozniuk kellett gyerekük “felekezeti hovatartozásáról” és arról, hogy “elfogadják az intézmény világnézetileg elkötelezett jellegét”. A tanároknak pedig beszélgetésen kellett részt venniük, ha továbbra is az iskolában akartak oktatni.

Elbeszélgetés a templomban

Az új fenntartó ugyanis a tavaszi szünet utolsó napján az azóta elbocsátott Ágoston Krisztina szerint “baráti meghallgatásra” hívta a templomba az iskolákban tanító pedagógusokat. Ágoston azt mondta, hogy “az állásinterjún rögtön a harmadik kérdés a bibliai idézet, a János 3.16. ismerete volt” (az idézet így hangzik: “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen”).

A magyar-angol szakos tanárnő csak annyit tudott, hogy János evangéliumáról lehet szó, de az idézetet nem ismerte. A beszélgetésben ezután több más dolog mellett vallási kötődéséről is faggatták. “Azt kérdezték, hogy egy skálán, egytől ötig, hol helyezném el a valláshoz való kötődésemet. Eléggé megalázónak tartottam az egészet, mondtam, hogy nulla, nem vagyok vallásos” – mondta Ágoston Krisztina. A tanárnő május végén egy borítékot kapott, amelyben közölte vele az új fenntartó, hogy “az egyháznál szokásos pályáztatási eljárás során” a munka betöltésére mást választott.

Mivel Ágoston Krisztina egy tizedikes gimnazista osztály osztályfőnöke is volt, több szülő levelet írt a fenntartónak, hogy ragaszkodnak a tanárnőhöz. A fenntartó Ágoston szerint annyit közölt, példaértékű a szülői “közösség összefogása”, elküldésének “személyes okai voltak”.

Nem szabad az értékrend ellen dolgozni

Kákay István, a Magyar Evangélikus Egyház Országos Irodaigazgatója, a helyi, pestszentlőrinci templom presbitere azt mondta az [origo]-nak, hogy a tanárok kiválasztásánál a szakmai szempont volt az első, de fontosnak tartották az egyházi értékrend elfogadását is. “Nem kötelező, hogy a pedagógus evangélikus legyen, még az sem, hogy meg legyen keresztelve, de nem szabad az értékrendünk közvetítése ellen dolgoznia” – mondta általánosságban, nem a konkrét esetről Kákay István, aki megjegyezte, hogy voltak olyan pedagógusok, akik el sem mentek a tavaszi meghallgatásra. A több mint negyvenfős tantestületből tíz pedagógust nem alkalmaz tovább az egyház.

Kákay István sikerként értékeli, hogy az intézményekbe járó több mint hatszáz gyerekből végül csak hetet vittek el más iskolába a szüleik. Az [origo] beszélt több olyan szülővel, aki nem íratta át másik intézménybe a gyerekét. Ők azzal a feltétellel nyilatkoztak, hogy nem írjuk le a nevüket, mert azt mondták, félnek attól, hogy a gyerekeknek esetleg hátrányt jelenthet a nyilatkozat.

“A tolerancia elvárt”

Az egyik szülő azt mondta, felháborította, hogy “a 21. században nyilatkozni kellett a gyerek felekezeti hovatartozásáról”. Az iskolában ugyanis kötelező lesz a hittan, az evangélikus mellett például a katolikus és a református órákat is választhatják a diákok, a nem vallásos gyerekeknek pedig – a szülőknek küldött tájékoztató szerint – “kifutó rendszerben a hittanoktatás alternatívájaként az etikaoktatást” biztosítják.

Egy másik szülő azt mondta, nem tudja, hogy a “vallással nem foglalkozó gyereke” hogyan bírja majd a kötelező vallásos programokat. Az iskola honlapján olvasható tájékoztató szerint ugyanis “a közös imák és éneklések, áhítatok, közösségi rendezvények, istentiszteletek a hétköznapok részei lesznek, a megjelenés kötelező, a részvétel lehetőség, a tolerancia elvárt”.

Az új néven újjáalakuló iskola, a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium nyilvános pedagógiai programja emellett javasolja, hogy az iskolalelkész vezetésével szervezzenek klubot a diákok. “Szorgalmazzuk a felső tagozatos és gimnáziumi tanulók részére a Timó Klub önkéntes alapon történő megszervezését. (Timóteusra asszociálva javasoljuk ezt a fantázianevet, de a névadást rábízhatjuk a diákokra is.)” – írja a pedagógiai program. Timóteus a Biblia szerint Pál apostol kísérője volt, akit Pál térített keresztény hitre. A Timóteus név jelentése istentisztelő.

“Piercinget nem szeretnénk látni”

Kákay István, az evangélikusok országos irodaigazgatója szerint az iskola programjában és a házirendben is rögzítik azokat az elveket, “amitől az intézmény egyházi lesz, a nagyon extravagáns dolgokat, például lila hajat és piercinget nem szeretnénk látni”. Kákay István azt mondta, hogy a tapasztalatai szerint általában a szülők sem szeretik ezeket.

Több szülő azt mondta, hogy azért “nem fordult meg a fejében, hogy elvigye a gyereket az iskolából”, mert egyrészt nem akarták kiszakítani a közösségből, másrészt senki nem tudta, milyen intézménybe, milyen osztályba, milyen messzire kerülne a diák. Kucsák László, a XVIII. kerület fideszes alpolgármestere erre azt mondta az [origo]-nak, hogy szerinte megfelelő volt a tájékoztatás. “Elmondtuk, hogy ha nem az evangélikus iskolába íratják a gyereket, akkor környező iskolákban helyezzük el a diákokat, a gimnazistáknak is legfeljebb egy szomszédos kerületbe kell menniük” – mondta az alpolgármester.

Kucsák László az iskola átadásáról azt mondta, hogy nem anyagi okok, az esetleges megtakarítások miatt keresték meg az evangélikus egyházat, “folyamatosan szakmai kérdésként kezeltük, az oktatási kínálat bővítése volt a cél”. Az alpolgármester nem is árulta el, mennyit spórol az önkormányzat az iskolák egyházi kézbe adásával.

Negyedével több egyházi iskola

Egy tavaly júniusban elfogadott törvénymódosítás szerint az önkormányzatok minden további kötelezettség nélkül átadhatják az egyháznak az oktatási intézményeket. A korábbi szabályokkal ellentétben nem kell további öt évig kiegészíteniük az állami alapnormatívát (a támogatást teljes egészében az állam adja).

A törvénymódosítás után több nehéz anyagi helyzetbe kerülő település döntött úgy, hogy a bezárás helyett átadja az egyháznak az iskoláját. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága az [origo] kérdésére azt válaszolta, hogy “országosan előreláthatóan 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény kerül át egyházi fenntartásba”. (Az átadásról május 31-ig kellett döntenie a képviselő-testületeknek).

Az államtitkárság adatai szerint a Magyar Katolikus Egyház 53, a Magyar Református Egyház 12, a Magyar Baptista Egyház hat, a Magyarországi Evangélikus Egyház öt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szintén öt, a Dzsaj Bhím Közösség pedig egy intézményt vesz át az önkormányzatokról a következő tanévben. A Közoktatási Információs Iroda adatai szerint jelenleg 365 egyházi fenntartású intézmény van az országban, vagyis a következő tanévtől nagyjából negyedével több egyházi iskola lesz.

Több településen tiltakoztak az átvétel, illetve a felekezeti hovatartozás felmérése ellen. Kecelen, ahol a település az egyetlen általános iskoláját adta át a katolikusoknak, aláírásgyűjtés indult a “lelkiismereti szabadságért”. Zsombón pedig, ahol szintén az egyetlen iskola kerül egyházi kezelésbe, 142 szülő nyilvános levelet írt a püspöknek a “világnézetileg semleges oktatás megőrzéséért”.

A jelenlegi és az új alkotmány szerint is Magyarországon “mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához”. A régi és az új alaptörvény szerint is ez a jog magában foglalja azt, hogy vallási meggyőződését mindenki “akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze”.

Az oktatási jogok biztosa az utóbbi időszakban több panaszt kapott az egyházi átadásról. Aáry-Tamás Lajos ombudsman azt mondta, hogy átfogó vizsgálatot indít, mert a “jogszabályok sérülhetnek”, ha egy település az egyetlen oktatási intézményét adja át valamelyik egyháznak, és az önkormányzat nem tudja biztosítani a világnézetileg semleges állami oktatást. Kíváncsiak voltunk, hol tart az ombudsmani vizsgálat, de Aáry-Tamás Lajost cikkünk megjelenéséig nem értük el.”

Nyíltan, pofátlanul, direktben megy a világnézetileg semleges oktatás erőszakos felszámolása. Magyarország, 2011. Mit lehetne tenni? Lehet valamit? 😦

 
9 hozzászólás

Szerző: be 2011. július 1. péntek hüvelyk Hírek, Magyarország, Protestáns, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

“Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket”

Újabb hír az új magyar katolizáció előmeneteléről…

“Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre.

„Ha nem elfogadható a szentmisén való részvétel, akkor nem kell aláírni a szerződést” – mutatott ajtót a keceli általános iskola katolikus egyház által delegált igazgatója egy pedagógusnak. Az iskolát az önkormányzat ugyanis szeptembertől átadja az egyháznak, amely bevezeti a hitoktatást és a kötelező misét is.

Nehéz helyzetbe kerülnek azok a diákok is, akiket szüleik nem katolikusnak szeretnék nevelni, mivel más iskola nincs a városban. Így szeptembertől napi 20-30 kilométer buszozás vár a gyerekre, ha törvényben rögzített jogával élve világnézetileg semleges oktatásban venne részt. Az önkormányzat és a katolikus vezetés bízik abban, hogy ezeket a hátrányokat senki nem vállalja, és így az iskola sikerrel indulhat el.

[…]

Az igazgató azzal nyugtatta a zúgolódókat, hogy aki nem akar hittanra járni, az erkölcstan órákon vehet részt. Ehhez képest az aláírandó nyilatkozaton nincs választási lehetőség, csak a hittant lehet választani.

„Az a gyerek, amelyik nem jár be hittanra, igazolatlant kap, és ez kirúgáshoz is vezethet” – idézte fel, milyen választ kapott az új igazgatótól, amikor azt tudakolta, lehetséges-e, hogy a gyereke ne vegyen részt a katolikus szellemiségű órákon.

[…]

A tanárok helyzete még a diákokénál is nehezebb, mert a munka és a felmondás közt kell választaniuk. „Semmi baja nem lesz az embernek, ha elmegy a szentmisére” – mondta az új igazgató az egyik, a katolikus hitéletet elutasító tanárának. Solti Kálmán annyi engedményt tett, hogy aki nem katolikus, annak nem kötelező keresztet vetnie, énekelni, és térdre borulni, elég, ha csak ott ül. „Évi háromszor be kell jönnie a templomba, és ott kulturáltan ülni. Ez mindenkinek vállalható, a tanár amúgy is gyakran elmegy olyan eseményre, amire nem szeretne.”

Kérdésünkre, hogy melyek azok az események, amikre a tanárok a világi iskolákban kényszerből mennek el, az új igazgató meglepő választ adott: „Például az előző rendszerben a kötelező felvonulások” – vont párhuzamot az igazgató a kommunizmus és a jelen közt.

[…]

Az iskolák egyházi működtetésbe adása országos jelenség. Mi a viharokat kavart hatvani [1] és zsombói [2] ügyről számoltunk be.

Egy KDNP-s törvényjavaslat szeptemberi elfogadása után az önkormányzatok ugyanis minden eddiginél könnyebben passzolhatják át iskoláikat az egyháznak. Az oktatási jogok biztosánál az utóbbi hónapokban felgyűlt ügyek mutatják, települések egész sora él ezzel a lehetőséggel. A tendencia nem annak a jele, hogy a magyarok az utóbbi hónapokban csodás vallási élményekben részesültek, és míg eddig a lakosságnak csak 13 százaléka volt valamely keresztény egyház aktív követője, most hirtelen tomboló igény mutatkozott a hitéleti nevelésre.

Racionálisabb alapokon nyugvó ügyről van szó: a sok esetben nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok az átadással ledobhatják magukról egyik anyagi kötelezettségüket.”

A teljes cikk: http://index.hu/belfold/2011/06/27/elkuldik_kecelrol_a_nem_katolikus_gyerekeket/

Az ilyen “semmi baja nem lesz az embernek, ha elmegy a szentmisére” cinikus szövegek jól mutatják, hogy van még mit tanulniuk a magyaroknak a polgárjogokról, vallásszabadságról. Ahhoz az is hozzá tartozik, hogy ne legyek köteles végigülni egy misét, ha nem akarok, sem évente háromszor, sem sehányszor! Az egész folyamat, ami zajlik ezzel a sunyi katolizálással, egyszerűen felháborító, undorító, ocsmány, aljas! Miért nincs az önkormányzatoknak pénzük arra, hogy fenntartsák a világnézetileg semleges oktatást? Miért nem kapnak annyi pénzt az államtól, hogy fent tudják tartani? Mert az adófizetők pénze megy helyette az egyházaknak, hogy ők aztán eljátszhassák belőle a megmentő szerepét. Elképesztő, ami ebben az országban folyik – meg fogja ezt még ítélni a történelem.

 
15 hozzászólás

Szerző: be 2011. június 28. kedd hüvelyk Hírek, Katolikus, Magyarország, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , ,

“Úttörő voltam, most katolikus leszek”

Forrás: http://index.hu/belfold/2011/05/10/keresztlevelet_kernek_egyre_tobb_altalanos_iskolaban/

Földes András
2011. május 10., kedd 14:07

Érdeksérelmet szenvednek azok a diákok, tanárok, szülők, akiknek személyes adataik mellett arról is vallaniuk kell, hogy van-e keresztlevelük, és otthon is keresztény elvek szerint élnek-e. Egy törvénymódosítás miatt az önkormányzatok ugyanis könnyen átadhatják iskoláikat az egyháznak, megszabadulva anyagi gondjaiktól.

„Keresztelés helye és ideje?” „A szülők vállalják-e a gyermekkel való hitéleti együtthaladást?” „A szándéknyilatkozattal tudomásul veszem, hogy […] otthonunkban nem teszünk semmit e nevelési elvek ellen, hanem igyekszünk példát mutatni a keresztény életre.”

Ilyen jellegű kérdésekre is kell válaszolnia az ország várhatóan nem kevés általános iskolásának, szülőjének és tanárának. A vallási hovatartozást feszegető kérdések mellett a személyes adatokat, nevet, címet, telefonszámot, születési időt is lekérdező nyilatkozatokat azokban az iskolákban kell kitölteni, ahol az önkormányzat átadja az egyháznak az intézményt.

A KDNP-s törvényjavaslat szeptemberi elfogadása nyomán ugyanis az önkormányzatok minden eddiginél könnyebben passzolhatják át iskoláikat az egyháznak. Az oktatási jogok biztosánál az utóbbi hónapokban felgyűlt ügyek mutatják, települések egész sora élne ezzel a lehetőséggel. A tendencia nem annak a jele, hogy a magyarok az utóbbi hónapokban váratlanul csodás vallási élményekben részesültek, és míg eddig a lakosságnak csak 13 százaléka volt valamely keresztény egyház követője, most hirtelen tomboló igény mutatkozott a hitéleti nevelésre.

Racionálisabb alapokon nyugvó ügyről van szó: a sok esetben nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok az átadással ledobhatják magukról egyik anyagi kötelezettségüket.

Ami azonban az önkormányzatoknak megkönnyebbülés, sok esetben riadalmat keltett azokban a tanárokban, diákokban és szülőkben, akik eddig nem érezték a késztetést, hogy keresztlevelük meglétéről vagy templomba járási szokásaikról valljanak.

Megszabják az otthoni életet is

Bár az oktatási jogok biztos szerint mindez törvényesen zajlik, a KDNP-s módosítás új helyzetet teremtett: eddig azoknak kellett vallaniuk vallási elkötelezettségükről, akik saját elhatározásukból íratták gyereküket ilyen iskolába, vagy mentek oda tanítani. Ebben a helyzetben nyilván senkinek nem jelentett gondot vallási elkötelezettségének nyilvánosságra hozatala.

Most a váltás azonban az oktatási ciklus közben érkezik. A diák még állami iskolában kezdett tanulni, de hirtelen döntenie kell: bemutatja a keresztlevelét, vagy egy másik iskolában, új osztályban folytatja tanulmányait.

Ez a helyzet jelenleg a hatvani, egykor Baross Gábor Általános Iskolának nevezett intézményben is. Bár a hivatalos híradások szerint az átadás általános öröm közepette zajlik, mi más hangokat is hallottunk.

Vannak tanácstalan szülők, akik nem szívesen vinnék új környezetbe, új iskolába gyereküket, de erősnek érzik, hogy vallaniuk kelljen arról, keresztények-e, meg lettek-e keresztelve. Sőt ahhoz, hogy gyerekük tovább folytathassa tanulmányait, vállalniuk kell, hogy otthon is az egyház előírásainak megfelelő életet élnek. A nyilatkozatokat nem is az iskolában kell leadni, hanem a plébánosnál.

Aki becsületes, az keresztény is

„Ettől a nyilatkozattól nem kell félni, ezt bárki becsületes ember aláírhatja” – mondta az Indexnek Hatvan KDNP-s alpolgármestere. Szinyei Andrásnak felvetettük, hogy a nyilatkozat a keresztlevél meglétét firtatja, miközben a becsület az utóbbi évszázadban már nemcsak a megkereszteltek kiváltsága. Többek szerint lehet valaki morálisan szilárd ember anélkül is, hogy keresztény lenne.

Az alpolgármester ennek ellenére állította, a kiosztott dokumentum aláírása még így sem okozott gondot Hatvanban, neki nincs tudomása arról, hogy bárki berzenkedett volna az aláírás ellen. Ami talán így is van. Igaz, az egyik tanár az alábbi – csak szűk körben kifejtett – monológ után döntött az aláírás mellett: „Meg kell tartanom az állásomat. A hetvenes években úttörő voltam, most katolikus leszek” – panaszolta.

Az alpolgármester szerint az sem veszíti el az állását, aki nem akarja aláírni a nyilatkozatot, de kérdésünkre, hogy akkor is átveszik-e a tanárokat másik iskolába, ha a diákok száma azt nem tenné indokolttá, Szinyei annyit mondott: „Remélem ilyen helyzet nem lesz.” Az alpolgármester egyébként úgy tudja, az induló egyházi iskolában túljelentkezés van.

A kampány adta a felhatalmazást

„Honnan jött az ötlet, hogy átadják az iskolát a katolikus egyháznak?” – kérdeztük, amire három választ is kaptunk. A politikus a kampányban már bejelentette, hogy így lesz. „Az általános iskola szép régi épülete kínálja az új struktúrát.” Továbbá az új plébános is indítványozta, hogy kapjanak egy iskolát.

Az iskola igazgatóját egyelőre nem nevezték meg, de nem hivatalosan tudható, hogy a jelenlegi vezető, Ráczné Sisa Ágnes viheti tovább az intézményt. Az igazgatónő elmesélte, az iskolának egyébként semmilyen vallási múltja nincs, korábban a vasút működtette.

Az igazgatónő úgy tudja, a plébános mellett ő is ott lehet, amikor átnézik a nyilatkozatokat, és eldöntik, melyik diák és tanár folytathatja addigi iskolájában, és kinek kell mennie. Ráczné a válogatási szempontokról elmondta: elsőbbséget élveznek a katolikusok, a keresztlevéllel rendelkezők, de ezek után további keresztény felekezetek hívői is jöhetnek, mivel ez ökumenikus iskola. Tehát a reformátusok és evangélikusok is maradhatnak, ha beleférnek a létszámba. Ha még mindig marad hely, keresztlevél nélkül is lehet majd tanulni. Az iskolában egy osztály indul évfolyamonként.

Érdeksérelem, de nem jogsérelem

„Kétségtelen érdeksérelmet szenvednek, akik nem hajlandóak aláírni a szándéknyilatkozatot, de ez jogsérelemmel nem jár” – nyilatkozta megkeresésünkre az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos szerint akkor lenne jogszerűtlen a hatvani eset, ha egyetlen iskola lenne a környéken, és a diákok nem tudnának választani. Az önkormányzatok azonban megtehetik, hogy egyik iskolájukat átadják az egyháznak, ha mellette marad intézmény a világi oktatás híveinek is. A biztos szerint „az egyháznak joga van arra, hogy elvárja a vallási elkötelezettséget. Az állami iskolákban ugyanakkor kötelező a világnézeti semlegesség.”

Aáry-Tamás Lajos azt mondja, az érdeksérelem ott érhető tetten, hogy a keresztlevéllel nem rendelkező diákoknak tanulmányaik közben kell átiratkozniuk más iskolába. Az oktatási jogok biztosa beszámolt arról, hogy míg eddig alig kapott ilyen jellegű megkeresést, a törvénymódosítás óta sok panasz érkezik az egyháznak átadott iskolák miatt. Gyakorlati kérdésekről egyelőre nem esett szó, hiszen a jelenség új, az első menet közben átpasszolt iskolák még csak szelektálják a nebulókat. Az adatkezelést jogszerűen végzi a pap, mondta a szakember, mert innentől ő számít a fenntartó képviselőjének.

Megkérdeztük a TASZ-t, amely szerint a gyakorlat törvényes, de visszás. A jogvédő felhívta a figyelmet a nyilatkozat azon pontjára, amely a családok otthoni életébe is beleszól, megszabva, a szülők hogyan élnek, miben hisznek és milyen nevelési elveket alkalmaznak.”

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011. május 10. kedd hüvelyk Hírek, Katolikus, Magyarország, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , ,

Kettészakította Zsombót az egyházasított iskola

“Már csak a püspöktől remélik iskolájuk világnézetileg semlegesnek maradását azok a zsombói szülők, akiknek nem tetszik,hogy az önkormányzat finanszírozási és morális okokra hivatkozva átadná a fenntartást a katolikus egyháznak. A Szeged környéki faluban, ahol nincs másik iskola, megszavaztatták a szülőket, és az ellenzők kevéssel, de kisebbségben maradtak. A falu két táborra szakadt. Sokan úgy érzik: nem tehetnek semmit az ellen, hogy gyerekeiket akaratuk ellenére áhitatra, misére járásra kötelezzék jövő ősztől.

[…]

A tiltakozó szülők azonban továbbra is úgy érezték, nem kaptak megnyugtató választ a kérdéseikre. „Nincs rá biztosíték, hogy mi fog változni” – mondta Török Krisztina. Korábban megkérdezték a püspököt arról, hogy meg kell-e majd keresztelni a gyerekeket, mire a válasz az volt, hogy nem, de magukévá kell tegyék a keresztény értékrendet. Hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni, egyelőre nem tudják. A közeli Dócon például, ahol szintén az egyház működteti az iskolát, a tanítási napok közös áhitattal kezdődnek. A polgármester szerint nem kell kényszerektől tartani, „a keresztelkedés nem feltétel és elvárás, hanem lehetőség”, hitoktatás helyett lehet etikaoktatást választani, és a reggeli áhitat – amely néhány katolikus általános iskolában működik, szerinte leginkább egy osztályfőnöki órához hasonlító beszélgetés, és szintén csak lehetőség.

Kíváncsi leszek én erre…

“A pontos szabályok iskolánként eltérőek. Szintén a Szeged-Csanádi Egyházmegye a fenntartója a békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolának. Az ottani házirend például rögzíti: a tanuló kötelessége, hogy keresztény értékrend szerint éljen, kötelező a reggeli áhitat, az osztályok minden hónap harmadik vasárnapján szentmisén vesznek részt, ahonnan csak igazoltan lehet hiányozni, és a diákok óra előtt felállással és „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszönéssel üdvözlik a pedagógust. A zsombói polgármester szerint ugyan van ilyen is, de a legtöbb iskolában nem így működik, a házirendet a helyi igények figyelembe vételével alakítja ki az igazgató és a tantestület.”

A teljes cikk: http://index.hu/belfold/2011/05/04/az_iskola_egyhazi_fenntartasba_adasa_ellen_tiltakoznak_a_szulok_zsombon/?rnd=868

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. május 4. szerda hüvelyk Hírek, Katolikus, Magyarország, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , , , ,