RSS

Iowa címkéhez tartozó bejegyzések

Amerikai elnökválasztás 2012: Michele Bachmann, a fundi üdvöske

Az amerikai elnökválasztásokra készülő republikánus indulók köre sosem szűkölködik a vallási fanatikusokban (van olyan, aki célba is ér közülük – lásd George W. Bush), s most is érdemes ilyen szempontból körülnézni azok között, akik már bejelentették, hogy megpróbálkoznak elnyerni a párt elnökjelöltségét.

Sarah Palin se semmi, de úgy tűnik érdemesebb figyelmünket Michele Bachmann felé fordítani, ha azt a jelöltet keressük, aki a leginkább maga mellé állíthatja majd a fundamentalista evangéliumi keresztényeket.

Michele Bachmann a tökéletes fundi jelölt, de úgy tűnik saját családja nem lesz a szurkolótáborában, ugyanis ellenzi a homoszexuálisok házasságát, annak ellenére, hogy egyik féltestvére, Helen LaFave leszbikus.

Nyilvánosan Michele Bachmann azt mondta, hogy kikérte családja véleményét az ügyben kilenc testvére közül hat a melegházasság ellen “szavazott”. Egy másik féltestvére, Mike LaFave szerint ez szemenszedett hazugság: “A valóság az, hogy sosem kért családi szavazást és a családom soha nem is tenne ilyet. Szörnyűnek találom, hogy amikor Michele-t meglepték egy kérdéssel, amire nem készült fel, az első dolga az volt, hogy nemcsak a nővéremet, de az egész családját cserbenhagyta.”

„Helen mindig kedvelte Michele-t, mindig. Tinédzserként együtt laktak. Nagyon közel álltak egymáshoz akkoriban”, így Bachmann melegellenes attitűdje „övön aluli ütés volt” – mondja Linda Cielinski, Bachmann egy másik féltestvére.

A melegellenes attitűd ugyanis nem csupán a melegházasság ellenzésében merül ki. Michele Bachmann férje, a szintén fundi keresztény Marcus Bachmann „barbároknak” nevezte a melegeket. Gondolom közben nem felejtette el, hogy egyik sógornőjéről is beszél, viszont a dolog bizonyára jó pont lesz a homofób fundamentalista keresztényeknél és most csak ez számít.

Bachmann viselkedése amúgy is elég zavarbaejtő a melegekkel kapcsolatban. Egy alkalommal egy melegfelvonulást egy bokorból kémlelt (ő azt állította, hogy csak leült pihenni), egy másik alkalommal pedig botrányt csinált, amikor két leszbikus aktivista utána ment a női mosdóba, hogy bizonyos kérdéseket tegyenek fel neki. Bachmann elkezdett üvöltözni: „Segítség! Akaratom ellenére fogva tartanak!” Bachmann később azt mondta a rendőrségnek, hogy a két nő terrorizálta őt, ám a megyei ügyész megállapította, hogy nem tettek semmi törvényellenest, csupán beszélni akartak a politikussal.

Bachmann demokrata szülők gyermekeként született Iowa államban, s 16 éves volt, amikor megőrült megtért és átadta az evangéliumi kereszténységnek az életét. Későbbi férjével, Marcusszal a Winona Állami Egyetem egy keresztény közösségében találkozott. Bachmann azt mondta őt és férjét nem szerelem, hanem isteni látomások egy sorozata hozta össze, amelyeket egyszerre három ember látott.

Akkoriban még az evangéliumi mozgalom nem volt annyira átpolitizált, mint manapság. Az evangéliumi kereszténység amerikai történetével foglalkozó történész, Randall Balmer szerint az egész Jimmy Carter elnökkel kezdődött, aki először emelte be „újjászületett kereszténységét” a politikai életbe. (Furcsa fintora a sorsnak, hogy manapság az evangéliumi keresztények nagy része nem tekinti pozitív figurának Carter elnököt – legalábbis azok nem, akik a keresztény cionizmust képviselik, mivel Carter elnök meglehetősen arab-barát és sokszor kritizálja Izrael politikáját. Sőt, kritizálta a vallásos jobboldal térnyerését is a politikai életben.)

1976-ban még Bachmannék is Carter támogatói voltak, majd – mint oly sok evangéliumi keresztény – elfordultak tőle. Az egész evangéliumi mozgalom politikához való hozzáállásában egy teológus, Francis Schaeffer “How Should We Then Live” („Hogy éljünk tehát?”) című filmsorozata hozott fordulatot, amelyben amellett érvel, hogy a keresztényeknek kötelességük nagyobb politikai szerepet vállalniuk. Azt állítja, hogy a kereszténység „az igazság egy teljes rendszere és ez az egyetlen rendszer, amely ki fog állni minden kérdést, amely felmerül bennünk, amikor szembenézünk a létezés valóságával.” Oh, yeah.

„Michele Bachmann mond bizonyos dolgokat, amelyek őrültségnek hangzanak a nagyközönség számára, de mindazok számára, akik az evangéliumi jobboldalon nevelkedtek, amit mond az teljesen értelmes.” – mondta Francis Schaeffer fia, Frank Bachmannról.

Ralph Reed a Faith and Freedom Coalition-tól (Hit és Szabadság Koalíció) pedig így nyilatkozott róla: „Michele Bachmann a teljes csomag. Karizmatikus, van autentikus hitvallása, már bizonyított a konzervatív értékekért folytatott küzdelemben és jól ismert.”

Főiskola után Bachmann a Coburn Jogi Iskolában tanult, amely a fundamentalista keresztény Oral Roberts Egyetem egyik kara. Itt a diákok „bibliai alapú és a Szent Szellem által vezetett” tanulmányokat folytatnak. „A célom az volt ott, hogy jogot tanuljak mind szakmai, mind bibliai szempontból.” – mondta idén áprilisban. Csak remélni tudjuk, hogy a bibliai jog nem a mózesi törvények bevezetését jelenti Bachmann esetleges hatalomra kerülése után.

Bachmann a Coburn-on találkozott John Eidsmoe professzorral, aki saját bevallása szerint nagy hatással volt nézeteire. A nő volt Eidsmoe asszisztense egyik könyve megírásánál, amelyben a prof. amellett érvel (helytelenül), hogy az USA-t keresztény teokráciaként alapították és ismét azzá kell válnia! „Az egyháznak és az államnak különféle felügyeleti szférái vannak, de mindketten Istentől kapják a felhatalmazásukat. Ebben az értelemben Amerika, akárcsak [az ótestamentumi] Izrael, teokrácia.” – írja Edismoe, aki egy másik helyen azt is latolgatta, hogy büntethetővé kellene tenni az istenkáromlást.

Edismoe-nak állítólag a fehér felsőbbrendűséget hirdető rasszista csoportokkal is vannak kapcsolatai. Egy könyvében azt állította, hogy a keresztények az Egyesült Államok megalapítása után puszta könyörületből támogatták a rabszolgatartó rendszert: „Egy felszabadított rabszolgának nehéz lehet megélni azok között a gazdasági körülmények között. Olyan körülmények között a rabszolgák felszabadítása embertelen és felelőtlen dolog volt.”

"Utálja a homokosokat, szereti a fegyvereket és azt akarja, hogy az országa teokrácia legyen. Mit lehet ebben nem szeretni?"

A férj, Marcus Bachmann pszichológiát tanult a Regent Egyetemen – amelyet Pat Robertson alapított – és jelenleg keresztény pszichológusként tevékenykedik. „Természetesen” nézeteit és gyakorlatát sokkal inkább a bibliai, mint a tudományos világkép határozza meg. Szerinte a gyermekekre nézve káros az óvoda és az iskolai oktatás, sokkal jobb lenne, ha a szülők otthon maguk nevelnék a gyermekeiket (gondolom azért, mert akkor véletlenül sem hallanának olyan eretnek dolgokról, mint az evolúció, az agymosás és elszigetelés jobban megvalósítható lenne). „A köz legjobb érdeke az lenne, ha az egyik szülő nem dolgozna, hacsak nem abszolút szükséges.” – írta. A bibliai világképet ismerve el tudom képzelni, hogy melyik szülő lenne ez az esetek nagy többségében…

Mondjuk ilyen szempontból érdekes, hogy Michele miért indul a választásokon, mert ugye 1. Korinthus 14:34-35 („A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek a mint a törvény is mondja. Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben.”) vagy 1. Timótheus 2:12 („A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben.”). De hát a keresztények mindig is profik voltak abban, hogy kényük-kedvük szerint csipegessenek a bibliai elvek közül. A lényeg az, hogy mások életvitelét meg lehessen ítélni…

Ugyanakkor miután Michele befejezte tanulmányait az Oral Roberts Egyetemen férje utasítására adójogot kezdett tanulni. Bár neki személy szerint nem fűlt hozzá a foga, de „az Úr azt mondja: legyetek engedelmesek, feleségek – engedelmeseknek kell lennetek a férjeteknek”. Ezek után persze felmerül, hogy Michele esetleges megválasztása esetén ki is kormányozná valójában az országot.

Manapság Michele-től gyakran halljuk, hogy 23 örökbefogadott gyermeket és 5 sajátot „nevelt fel” mint anya. De azért ez az állítás így nem teljesen pontos. Tény, hogy 7 és fél évig volt professzionális nevelőszülő és 23 örökbefogadott gyermek fordult meg átmenetileg az otthonukban, de egyiket sem nevelték fel gyermekkortól felnőttkorig, hanem pusztán átmeneti otthont biztosítottak nekik. Ez is dicséretes, de azért nem ugyanaz, mint 28 gyereket „felnevelni”.

Kris Harvieux egykori szociális munkás, aki ugyanebben a rendszerben dolgozott Bachmannék megyéjében, azt mondja, hogy a rendszer így működik: „Néhány gyerek csak egy hétig van ott, néhány három évig, néhány hat hónapig. De ő úgy állítja be, mintha születésükkor kapta volna meg és felnőttkorig nevelte volna őket, azonban ez nem igaz.”

Bachmann politikai karrierje iskolai szinten kezdődött. Saját gyermekeit keresztény iskolába járatta, ám az állami gondozottakat kötelező volt állami iskolákba iratni. Ha nem vihette a gyermekeket keresztény iskolába, hát megpróbálta az államira ráerőltetni a keresztény világnézetet. 1999-ben indult azért, hogy megválasszák a helyi iskola döntéshozó testületébe.

Megpróbálta az iskola alapszabályába becsempészni a „12 bibliai elvet”, a kreacionizmus oktatását bevezetni a természettudományos órákon, valamint betiltani az Aladdin című Disney filmet, mert az „a boszorkányságot promótálja”. Michele csapatának egyik tagja pedig azt állította, hogy Isten látomásokban közvetlenül szól hozzá. Ellenzett egy az ENSZ által inspirált nemzetközi oktatási programot is, mivel az nem hajlandó elismerni a kereszténység felsőbbrendűségét más vallásokkal szemben.

Addig az ilyen választások sosem kaptak politikai felhangot, de Bachmann kampányában igen. „Emlékszem, hogy felhívott valaki és olyanokat kérdezgetett, hogy mi az álláspontom az abortusszal kapcsolatban.” – mondja Mary Cecconi egykori testületi tag.

Ez volt az egyetlen választás, amit Bachmann valaha elvesztett, mindazonáltal ugródeszkául szolgált számára a nagypolitikába. 2000-ben bejutott a Minnesota állami képviselőházba. Azt állítja Isten sugallatára indult a választásokon. „Kivételes képessége van az aktivisták motiválására és akcióba lendítésére.” – mondta róla Bill Pulkrabek megyei republikánus tisztségviselő.

A képviselőházban Bachmann vesszőparipája a melegházasság ellenzése volt. (Mi más? Tudnak valami értelmeset is a fundik?) Ő és férje abban hisznek, hogy a homoszexualitás „gyógyítható” és gyógyítandó. A pszichológus férj, Marcus tavaly egy keresztény rádióállomásnak azt nyilatkozta: „A barbárokat [értsd: a homoszexuálisokat] oktatni kell. Meg kell őket fegyelmezni, és csak mert valaki így érez vagy ezt gondolja, nem jelenti azt, hogy nekünk is azon az úton kell mennünk.”

Jó lehet ilyen „felvilágosult” pszichológus kezei közé kerülni egy meleg tinédzsernek (ennek eredményeit ebben a cikkben már bemutattam).

2004-ben Michele azt mondta egy beszédben, hogy a melegházasság engedélyezése ahhoz fog vezetni, hogy a diákokat „indoktrinálják a homoszexualitásba”: „Kis 12 év alatti gyerekeknek azt fogják tanítani, hogy a homoszexualitás normális, természetes és hogy talán ki kellene próbálniuk.”

De persze hozzátette, hogy ő nem utálja a melegeket: „Ha bármelyiküknek van családtagja ebben az életstílusban – nekünk is van a mi családunkban. Ez nem vicces. Ez egy nagyon szomorú élet. Úgy vélem, hogy a Sátán része az, hogy azt mondjuk erre ’gay’.” (A „gay” szó eredeti jelentése „vidám”, amint a magyar nyelvben is két értelme van a „meleg” szónak. Bár az angolban a „vidám” jelentés jobban elavult és elsődlegesen a homoszexuálisokra használják a kifejezést.)

Bachmann természetesen már az elején említett féltestvéréről, Helen LaFave-ról beszélt, s roppant ízléstelen dolog, hogy ezt felhasználja kampányában, amikor láthattuk mi a véleménye erről a családjának.

Bachmann vehemensen kampányol a Saría törvénykezés ellen is, mintha az valós veszély lenne az USA-ban. Ez annak tükrében ironikus dolog, hogy a korábban említett Bachmannra nagy hatást gyakorló Edismoe professzor ugyebár amellett érvel, hogy keresztény teokráciát kell csinálni az USA-ból…

A szokásos fundi agendák mellett, úgy tűnik az igazi politikai-gazdasági kérdések megértése terén komoly és alapvető kihívásokkal küzd (azt persze már Bush esetében is láttuk, hogy attól még lehet valaki amerikai elnök). 2009-ben látott a hírekben egy riportot amelyben arról számoltak be, hogy Kína azt javasolta, hogy ne a dollár legyen a világ tartalékvalutája. Bachmann ezt úgy fordította le magának – mint a nyilatkozataiból kiderült -, hogy el akarják törölni a dollárt, mint amerikai fizetőeszközt és valamiféle nemzetközi, „ateista” valutával helyettesíteni. Még egy törvényjavaslatot is beadott arra vonatkozóan, hogy megmentse a dollárt attól, hogy idegen valutával váltsák fel…

Azt állítja, hogy a Left Behind sorozat (itt olvashatsz róla) írójának felesége, Beverly LaHaye inspirálta arra, hogy politikai porondra lépjen, ami szintén elég rémisztő, ha megpróbálom elképzelni egy a Left Behind-on szocializálódott fundi milyen külpolitikát folytatna (bár Bush révén már ebből is kaphattunk némi ízelitőt)…

Michele és Marcus Bachmann

Források:

http://www.thedailybeast.com/articles/2011/06/14/michele-bachmanns-unrivaled-extremism-gay-rights-to-religion.html

http://www.thedailybeast.com/articles/2011/06/16/michele-bachmann-s-first-dude-husband-marcus-bachmann.html

http://www.rollingstone.com/politics/news/michele-bachmanns-holy-war-20110622?page=1

 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Már New Yorkban is házasodhatnak a melegek

New York állam szenátusa a múlt héten 33-29 arányban megszavazta, hogy legalizálják a melegek házasságkötését az államban. Ezzel már hat olyan amerikai állam van, ahol ez lehetséges (Iowa, New Hampshire, Massachusetts, Connecticut, Vermont, New York), s a szám nyilvánvalóan csak tovább fog növekedni.

Az új törvényt kiegészítették egy olyan passzussal, amely leszögezi, hogy az egyes egyházakat nem lehet arra kötelezni, hogy hitelveikkel ellentétes házasságkötési ceremóniát folytassanak le, azaz nem lehet őket arra kötelezni, hogy melegeket adjanak össze. Szerintem ez elég fair – valóban senkit nem kell olyan dologra kötelezni, amivel nem ért egyet. Egy szabad országban a keresztényeknek is joguk van bigottnak lenni.

A lényeg az, hogy a melegeknek lesz lehetőségük arra, hogy törvényesen házasságot kössenek, a keresztények pedig továbbra is meghatározhatják, hogy mi történjen ebben a kérdésben a saját gyülekezeteikben, de végre nem határozhatják meg, hogy mi történjen azokon kívül, más emberek életében! Ezt ők nyilván a „jogaik megnyirbálásaként” fogják beállítani, valójában csak elvesztették az eddig vallási alapon élvezett egyik kiváltságukat (azért még így is marad elég).

A keresztények többsége természetesen nem boldog. A katolikus egyház az alábbi nyilatkozatot adta ki:

„A törvény elfogadása radikálisan és örökre megváltoztatja a házasság történelmi jelentését és ez minket mély csalódottsággal és bánattal tölt el.

Erősen ragaszkodunk a Katolikus Egyház világos tanításához, miszerint mindig tisztelettel, méltósággal és szeretettel bánunk homoszexuális fivéreinkkel és nővéreinkkel, de ugyanilyen erőteljesen fenntartjuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő uniója egy életre szóló, szerető kapcsolatban, amely nyitott a gyermekekre, ezen gyermekek javát és maguknak a házastársaknak a javát szolgálja. Ez a definíció nem változhat meg, noha tisztában vagyunk azzal, hogy a házasság természetéről vallott hitünket továbbra is nevetségessé fogják tenni és hogy néhányan még azt is el fogják próbálni érni, hogy büntetéseket szabjanak ki azon templomaink és vallási szervezeteink ellen, amelyek ezeket az időtlen igazságokat prédikálják.

Aggódunk, hogy mind a házasságot, mind a családot alá fogja ásni ennek a törvénynek a kormányzati elfogadása, amely megkíséri a civilizáció alapkövének újradefiniálását. Társadalmunknak vissza kell nyernie azt, ami úgy tűnik elveszett: a házasság jelentésének és helyének igaz megértését, amint Isten azt elénk tárta, a természet megalapozta és amint azt Amerika alapító elvei tisztelik.”

A déli baptista pásztor, Albert Mohler pedig ezt tweetelte:

“A New York-i szenátus 33-29 arányban elfogadta az azonos neműek házasságát. Szomorú nap a házasságnak… és mindnyájunknak.”

Nos, a tény az, hogy a házasság „történelmi jelentése” eddig is változott az idők során. Ha mindenáron a bibliai elvekhez akarnánk ragaszkodni, akkor a házasság ma is azt jelentené, hogy egy nő átkerül az apja tulajdonából a férje tulajdonába, a férfi a főnök és a nőnek az a dolga, hogy gyermekeket szüljön, kiszolgálja a férfit és egyébként kussoljon. A Biblia nem tartja egyenrangúnak a feleket ebben a kapcsolatban! Lásd például az 1 Korinthus 14:34-35-öt:

„A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek a mint a törvény is mondja. Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben.”

Vagy 1. Timótheus 2:9-15:

„Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel. Az asszony csendességben tanuljon teljes engedelmességgel. A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben. Mert Ádám teremtetett elsőnek, azután Éva. És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett: Mindazáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmaradnak a hitben és szeretetben és a szent életben mértékletességgel.”

Hát ez az a nemes bibliai modell férfi és nő kapcsolatáról! A házasság bibliai szentségéről meg érdemes olyan verseket felidéznünk, mint például az V. Mózes 21:11-14:

„És meglátsz a foglyok között egy szép ábrázatú asszonyt, és megszereted azt, úgy hogy elvennéd feleségül: Vidd be őt a te házadba, hogy nyirja meg a fejét, és messe le körmeit. És az ő fogoly ruháját vesse le magáról, és maradjon a te házadban, hogy sirassa az ő atyját és anyját egész hónapig; és csak azután menj be hozzá, és légy az ő férje, és legyen ő a te feleséged. Hogyha pedig nem tetszik néked, bocsásd el őt az ő kivánsága szerint; de pénzért semmiképen el ne add őt; ne hatalmaskodjál rajta, miután megrontottad őt.”

Úgyhogy a házasság bibliai fogalmáról ennyit!

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011. június 27. hétfő hüvelyk Hírek, Katolikus, Protestáns, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Keresztény tüntető az Amerikai Ateista Konferencia előtt

😀

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011. május 5. csütörtök hüvelyk Ateizmus/Agnoszticizmus, Fundik, Humor

 

Címkék: , , , , , , , ,