RSS

hírek címkéhez tartozó bejegyzések

“Kisfiúkat kasztráltatott a holland egyház”

A holland katolikus egyház több fiatal fiút kasztráltatott az 50-es években, hogy kigyógyítsa őket állítólagos homoszexuális hajlamukból, írja az NRC Handelsblad. A lap forrásainak legalább tíz ilyen esetről van tudomásuk. Az állítások alapját az egykori műtéti beavatkozások elszenvedőinek vallomásai, orvosi jelentések, magánlevelek és ügyvédi dokumentumok képezik.

A kasztráltak olyan kiskorú fiúk voltak, akiket korábban katolikus iskolákban vagy internátusokban egyházi személyek megrontottak. A sebészeti beavatkozásokra az egyház fennhatósága alá tartozó pszichiátriai klinikákon került sor: a műtétek indikációja úgy hangzott, hogy a gyerekeket “meg kell szabadítani a betegségüktől”. Hollandiában tavaly decemberben tették közzé egy vizsgálóbizottság jelentését, amelyből kiderült: 1945 után az ország katolikus egyházi intézményeiben több tízezer gyermeket rontottak, illetve erőszakoltak meg.

Bár már akkor felmerült annak a gyanúja, hogy sor került a kasztrálás mint “a homoszexualitás gyógyítását célzó terápiás módszer” alkalmazására, ez a körülmény nem került bele a jelentésbe. Wim Eijk, Utrecht érseke decemberben bocsánatot kért a visszaélések elszenvedőitől, majd a jelentés nyilvánosságra kerülése után úgy fogalmazott, hogy annak tartalma “szégyennel és fájdalommal tölt el”.

Forrás: http://index.hu/kulfold/2012/03/17/fiukat_kasztraltatott_a_holland_egyhaz/

 
291 hozzászólás

Szerző: be 2012. március 17. szombat hüvelyk Hírek, Katolikus

 

Címkék: , , , ,

“Félrevezette a nyilvánosságot a katolikus püspökség”

“Valótlan állításokkal próbálta eltitkolni az egyik vezetőjét érintő negatív információkat a Pécsi Egyházmegye. A pécsi Egyházfórum tavaly ősszel írta meg, hogy egy vatikáni vizsgálat miatt szexuális visszaélések gyanújával mentették fel a püspökség gazdasági igazgatója. A több hivatalban lévő főpapot is érintő ügyben az egyházmegye sajtóközleményben tagadta, hogy volt ilyen vizsgálat. Szerdán Wolf Gyula bírósági tárgyalásán kiderült, mégis volt vizsgálat.”

Részletek: http://index.hu/belfold/2011/09/15/felrevezette_a_nyilvanossagot_a_katolikus_puspokseg/

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011. szeptember 16. péntek hüvelyk Hírek, Katolikus, Magyarország

 

Címkék: , , , ,

“Új lelet írja át az emberré válás történetét”

Mielőtt a címnél valaki elakadna és annak alapján téves következtetésre jutna: a lelet tovább erősíti az evolúció elméletét. 😉

Forrás és teljes cikk: http://www.origo.hu/tudomany/20110908-uj-tronkovetelo-az-emberfelek-csaladfajan-az-australopithecus-sediba.html

“A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse.

[…]

A kutatók egy tizennyolc hónapos csecsemő, egy 12-13 éves fiú és két felnőtt kivételes épségben megmaradt fosszíliáit tárták fel a barlangban. Később bebizonyosodott, hogy a Malapa-barlangból előkerült leletek egy új emberféle maradványai, amely az Australopithecus sediba nevet kapta. A “sediba” forrást jelent a dél-afrikai sotho nyelven, amely a Homo nemzetség lehetséges új gyökerére utal. A felfedezésről a Science magazin 2010. április 9-i számában számoltak be a kutatók.

A majdnem 2 millió éves új emberféle sok szempontból ősi hominida-jegyeket mutat, de olyan modern bélyegek is megfigyelhetők rajta, amelyek a Homo nemzetség sajátjai. Ezért Berger és munkatársai szerint az Au. sediba a felegyenesedett emberek, azaz a Homo erectus őse lehetett.

[…]

Az Au. sediba számos olyan jelleggel rendelkezik, amellyel a Homo-nemzetség tagjai. Ha listát készítünk ezekről a közös jellegekről – belevéve a habilisnél, a rudolfensisnél és a sedibánál megfigyelhetőket – akkor a sedibáé sokkal hosszabb, mint a másik kettőé. Ez arra utal, hogy jó jelölt ősként annak a fajnak, amelyet mindenki Homo nemzetségbe tartozónak ismer el, ez pedig a H. erectus.”

“A malapa-barlangi leletek is bizonyítják, hogy a hominizáció, azaz az emberréválás nem olyan volt, mint egy létra, amelynek a fokain egyenes vonalban lehet felfelé haladni. Az evolúció inkább hasonlítható egy sűrűn szerteágazó bokorhoz, amelynek ágai jórészt elszáradtak, és a néhány megmaradt közül választotta ki a “természet” azt, amely aztán a központi ág lett” – mondja Gyenis.”

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2011. szeptember 11. vasárnap hüvelyk Evolúció/ID/Kreácionizmus, Hírek, Tudomány

 

Címkék: , , , ,

Az afrikaiakon kívül mindenkiben vannak neandervölgyi gének

“Az ma élő emberek az afrikaiakon kívül mind magukban hordozzák a neandervölgyiek genetikai örökségét az X kromoszómájukban – derült ki egy nagyszabású genetikai kutatásból, amit a montreali egyetem tudósai végeztek. Korábban sok vita volt tudományos körökben arról, hogy őseink mennyire keveredtek a 30 ezer évvel ezelőtt eltűnt neandervölgyi törzsekkel.”

Folytatás: http://index.hu/tudomany/2011/07/19/mindannyiunkban_vannak_neandervolgyi_genek/

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011. július 22. péntek hüvelyk Evolúció/ID/Kreácionizmus, Hírek, Tudomány

 

Címkék: , , , ,

Semjén Zsolt: Az új egyházügyi törvény megfelel az állam és az egyház szétválasztásáról szóló követelménynek…

“A KDNP elnöke egy másik témáról szólva azt mondta, az új egyházügyi törvény megfelel az állam és egyház szétválasztásáról szóló követelményeknek. Ha a nemzetiségeknél jó, hogy az Országgyűlés dönt, akkor az egyházak elismerésénél is megfelelő megoldás lesz – fűzte hozzá.

Azt is kijelentette, amíg a KDNP és ő az Országgyűlés tagja, addig a szcientológia nem lesz egyház Magyarországon.

Az államnak természetesen nincs teológiája, de meghatározhatja mint értünk valláson – mondta, és mint kiemelte: az államnak akceptálnia kell az emberek teológiai értékítéletét.

Az, hogy mely egyházat ismernek el, részint a történelmi tényeknek, illetve a társadalom választásának a tudomásul vétele. Kérdésre elmondta még: nem az a cél, hogy minél több iskolát vegyen át az egyház, azokat az iskolákat kell átvenni, amelyeket az egyház tartalommal, szellemiséggel meg tud tölteni.”

Forrás: http://index.hu/belfold/2011/07/15/semjen_2014-re_felmillio_uj_magyar_allampolgar_lehet/

Lássuk csak! Az állam és az egyház szét van választva. De az állam meghatározhatja mit értünk valláson. Okkkké….

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011. július 19. kedd hüvelyk Hírek, Magyarország, Szcientológia, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , ,

Interjú Németh Sándorral az Echo TV-ben

Tubákos Szelencének köszönöm az alábbi linket. Vámos György interjúja Németh Sándorral, a Hit Gyülekezete vezető lelkészével:

http://www.echotv.hu/index.php?akt_menu=71&mm_id=127&v_id=8780

Hmmm. Németh Sándor az Echo TV-ben, ráadásul milyen mézes-mázos tálalásban! Ez is rámutat arra a 180 fokos fordulatra, amely bekövetkezett a Fidesz és a Hit Gyülekezete viszonyában a közelmúltban.

Néhány megjegyzés a részemről az elhangzottakhoz:

Németh Sándor azt mondja, hogy a “gyülekezet passzív tagsága 200 ezer fő”. Passzív tagságnak ő azokat nevezi, akik felé az elmúlt 20 évben szolgáltak, azaz, akik az elmúlt 20 évben megfordultak a gyülekezetben. Ez ugyanaz a szemfényvesztő tagszámlálási mód, amit a történelmi egyházak is alkalmaznak, amikor mindenkit, akit csecsemőként vagy gyerekként megkereszteltek a tagjaik közé sorolnak, akkor is, ha az illető maga már rég nem vallaná magát hívőnek!

Németh Sándor számítási módja szerint én is benne vagyok abban a 200 ezerben, akit ő a gyülekezet passzív tagságának nevez. Kikérem magamnak! Attól, hogy valamikor a múltban tag voltam, ma már nem vagyok sem aktív, sem passzív, sem semmilyen tagja a Hit Gyülekezetének!

Vámos György a Hit Gyülekezete taglétszámát és jótékonysági akcióit (pl. hogy segítettek a vörösiszap katasztrófa áldozatainak) hozza fel érvként amellett, hogy miért volt jogos a hitgyülit beemelni az egyházak elit körébe. Németh Sándor a riport vége felé azt jegyzi meg az új egyházügyi törvény kapcsán és annak kapcsán, hogy a HGY is bekerült az egyházak elit körébe, hogy végre “az egyházakban is a teljesítményt, a munkát méltányolják…”

És mi van azokkal a felekezetekkel, akik szintén jótékonykodnak, oktatnak, dolgoznak, és mégsem kapták meg ezt a státuszt? Tényleg jó az az érv a megkülönböztetésükre, hogy ők kevesebben vannak? Abszurd!

Németh Sándor a riport vége felé: “Örömmel látom, hogy a Fidesz számára is nagyon fontos a vallásszabadság érvényesülése.”

Megállapíthatjuk, hogy a Hit Gyülekezete számára is csak addig volt fontos a vallásszabadság, amíg az érdekük volt. Most, hogy bekerültek az elit körbe, már nem látják az óriási különbséget a vallásszabadság és aközött ami felé jelenleg tart ez az ország…

Természetesen az én álláspontom az, hogy az egyházaknak – egyiknek sem – nem szabadna semmiféle ilyen státuszt biztosítani (költségvetési támogatást stb.). És semmi esetre sem szabadna az államnak egyenlőbbeket számon tartani az egyenlők között. Ez nem világnézetileg semleges állam! Persze a Fidesz már rég nem is akar úgy tenni, mintha az lenne…

Vámos György felhozza a nagyapja tanácsát arra vonatkozóan, hogy minden keresetéből adjon 10 százalékot a szegényeknek. Ezzel semmi problémám nincs, valóban szebb lenne a világ, ha mindenki így tenne – persze nem mindegy, hogy minek a 10 százalékáról beszélünk, egy kis keresetből nehezebb a 10 százalékot odaadni, mert jobban fog hiányozni a családi költségvetésből.

Viszont ezután az ilyenfajta adakozást a hitgyülis tizeddel állítja párhuzamba, ami nevetséges! A Hit Gyülekezete nem szegény ember ugyanis! A Hit Gyülekezete talán néha jótékonykodik az adományokból (nem vitatom), de a hívek által összeadakozott pénzből igen jól élnek a “szolgáló” testvérek és maga Németh Sándor! Szóval a hitgyülis adományokból sok nem a szegények segítésére, hanem a vezetők életszínvolának növelésére megy el. A hozzánk, a helyi gyülibe Budapestről lejáró szolgáló testvér is igen drága kocsival járkált és tudomásom szerint nem ő az egyetlen…

Nemrég bukkantam erre a cikkre a neten: http://epa.oszk.hu/00700/00721/00006/profetak.html. Itt egy egykori hitgyülis ír arról, hogy a hitgyüli miként emelte be a “bővölködés teológiáját” a tanításai közé. A cikk írója, Fazekas Csaba történész, aki egykor szintén a HGY tagja volt, majd a ’90-es évek végének nagy szakadása során (amiből kinőtt a Budapesti Autonóm Gyülekezet) ő is elhagyta a gyülekezetet (de továbbra is keresztény maradt).

Az egyik fő problémája éppen az ún. “bővölködés teológiája” volt, amely az USA-ból indult ki (honnan máshonnan?) és azt tanítja, hogy a híveknek adakozniuk kell ahhoz, hogy áldottak legyenek, illetve a sikeres keresztény egyik fokmérője az anyagi áldás – amit csak akkor tud bekövetkezni, ha adakozol a “Istennek”, azaz a gyülekezetnek. Ezt a tanítást ilyen bibliai igékre alapozzák:

“Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék el előre a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány. Azt mondom pedig: A ki szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok áraszsza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek” (2 Kor. 9:5-8).

“Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek.” (Luk. 6:38)

Az adakozás – ahogy Németh Sándor elmondta a riportban – valóban önkéntes alapú a HGY-ben és szó szerint valóban nem kényszerítik rá az embereket. Aki nem akar, az nem ad, csakhogy a fenti igék mindig megfelelő hangsúlyt kapnak egy-egy gyűjtés előtt és mindig úgy alakítják a prédikációkat, hogy kellően rosszul érezze magát az, aki nem ad vagy “keveset” ad…. Tehát nem kényszerrel, de agymosással, bűntudat, lelkiismeret furdalás keltéssel, illetve az anyagi áldás ígéretével – a szokásos keresztény lelki trükkökkel – elérik, hogy a többség adakozzon, akár erején felül is.

Ez a módszer már az USA-ban is bevált a hívek anyagi megkopasztására és a prédikátorok gazdagodására, s a Hit Gyülekezete is lelkesen átvette ezt a tanítást. (Vajon miért?)

Néhány részlet Fazekas Csaba fent belinkelt cikkéből (de érdemes az egészet elolvasni):

“Teljesen helytállóan véli úgy, hogy a prosperitás-elmélet lényegében az elmúlt században felbukkant és a parttalan szabad versenyre épülő kapitalizmus krisztianizált változata. Nem akarom a szerző “telitalálatait” újra leírni, kiemelném viszont a tanítás forrásvidékein tett barangolását: valóban arról van szó, hogy az Isten anyagi áldásáról szóló részeket indokolatlanul túldimenzionálták, megfeledkezve arról, hogy az áldás a Bibliában egy rendkívül összetett és sokféle módon megnyilvánuló dolog.

Hiszek abban, hogy Isten kegyelme a szűkölködők életében ilyen módon is megnyilvánulhat, a prosperitás-teológusok szemében azonban ez valóságos automatizmussá vált. Ha jó keresztény vagy, akkor Isten gazdaggá, vagyonossá tesz, s ez olyan törvényszerű, mint az egyszeregy – lehetne röviden összegezni mindazt, amiben magam is hosszú ideig éltem, s tagadtam le minden olyan jelenség puszta létét is, ami ennek az ellenkezőjére utalt volna, pedig volt és van ilyen bőven. Hányszor fogadtam kétkedve a – nem viccelek – “mennyei automatáról” szóló tanításokat, vagy azokat, amelyek szerint az adakozás tulajdonképpen “befektetés a mennyei bankba”, amely, mint tudjuk, sosem kerül csődhelyzetbe, és amennyit adakozol, azt hamarosan kamatostól kapod vissza stb. A gyülekezetből történt távozásom óta hitetlenkedem amiatt, hogy egykor hol teljes azonosulással, hol kénytelen-kelletlen magam is hitelt adtam mindennek. A sok emlék közül csak azt idézném fel, hogy amikor a gyülekezetben gyűjtést tartottunk, gyakran énekeltük azt a fülbemászó éneket, amelynek refrénje: “adj, és biztosan visszaszáll…”

Így volt, ezt én is tanúsíthatom.

“Ha ugyanis szükséget szenvedünk, vagy ha csak nem annyink van, amennyit szeretnénk, akkor nem biztos, hogy ennek hitéletünk gyengesége az oka. A prosperitástanban kimondatlanul (sőt, alkalmasint kimondva is) ott bujkált a feltételezés: ha Isten automatikusan bőségesen áld meg minket anyagiakkal, akkor annak hiányában valami baj van velünk, esetleg rossz keresztények, hitetlenek, bűnösök vagy a “szükségesnél” kevesebbet adakozók voltunk. Ez a jelenség egyébként nagyon hasonlít ahhoz, amikor a pünkösdi-karizmatikus mozgalom esetenként a gyógyítással kapcsolatos bibliai tanításokat sarkítja odáig, hogy ha betegséged van és nem tudsz tőle ima által azonnal megszabadulni, akkor valami egyéb baj van veled, “démonok gyötörnek” stb. (vö. Szalai (1998), 96-102. o.).

És itt következik az, amiről Kocsis Tamás – érthetően – nem beszélt: miközben a prosperitás teológiája egyre többek gondolkodását hódítja meg elméletben, egyre kevésbé megy át a keresztény hívők gyakorlati életébe. Mindennek “gyümölcse” sokak életében az önvád, az értetlen önmarcangolás, amelyet még bevallani is szégyellnek. Hetente legalább kétszer hallják a pulpitusról, hogy aki ad, annak adatik, adj minél többet, s nemsokára gondtalan életet élhetsz, vagy már most is élsz, ugye? (Igeeeeeen!) A prédikátorok azonban nem mernek szembesülni a ténnyel, hogy a gyülekezet tagjainak életében mindennek nyoma sincs. Magam is gyakran szégyenkeztem amiatt, hogy közalkalmazotti (tanári) fizetésemből nem lényegülhettem át a bővölködéstan illusztrációjává, magamban kerestem a hibát, vajon miért nem szakad nagyobb anyagi áldás rám, hiszen szerettem és szolgáltam az Istent, s egy vidéki gyülekezet vezető személyisége voltam. Bizony, sokaknak okozott traumát e tanítás hallgatása, s hogy nem tudták összeegyeztetni azt saját életkörülményeik valóságával. Jó ideje Miskolcon élek, az itteni gyülekezet nagy részét kezdetektől fogva egyszerű, Istent szerető, ám nagyon is szegény emberek (munkanélküliek, kisfizetésűek stb.) alkotják, akik hümmögve hallgatták órákon át, amint a Budapestről érkezett prédikátor amerikai stílusú ódákat zeng a bővölködésről. (Benny Hinn – Kocsis konklúziójaként idézett – manilai megtapasztalásait én Miskolcon éltem át.) Kis, vidéki gyülekezetünket alig néhány vagyonos ember adományai “tartották el” mindig is, a többségnek néha a buszjegy kifizetése is problémát okozott, mégis a bővölködést kell hirdetniük. Nem hiszem, hogy állapotuk miatt Isten előtt rossz kereszténynek bizonyulnának az utolsó napon.

Felidéznék egy esetet ezzel kapcsolatban. Egy alkalommal, amint éppen nyakig ült az ország a Bokros-csomagban, említett prédikátorunk arról beszélt, hogy milyen arányban illik adakozni az új fővárosi Hit-csarnokra, s a következő kérdést tette fel. “Hogy mennyit tudtok adakozni? Vegyünk például egy átlagos nettó fizetést, az körülbelül ötvenezer forint…” Maga sem vette észre, hogy döbbent csend fogadta szavait, s a gyülekezet struktúrájára, hangulatára jellemző módon senki sem merte megmondani neki, hogy a túlnyomó többség – különösen Miskolcon – rendszerint alig több mint a feléből tartott el egy családot. Amióta a gyülekezetből távoztam, megőriztem Istenbe vetett hitemet, s úgy érzem, hozzá való kötődésemet is, eltűnt viszont az anyagi életem miatti önvádam, sőt – lehet, hogy inkább az általános gazdasági törvényszerűségeknek megfelelően – családommal még egy kicsit jobban is élünk, legalábbis egyelőre. Hogyan is lehetséges ez?

[…]

A Hit Gyülekezetében az utóbbi időben nem tudok szegénységgel kapcsolatos tanításról, pedig a Bibliában legalább annyi szó esik a szükséges javakban hiányt szenvedőkről, mint az azokban bővelkedőkről (vö. Jelenits (1992)).”

[…]

A krisztianizált prosperitás vélt törvényszerűségei a valóságban elsősorban egy szűk, egyre oligarchikusabbá váló kör, a Hit Gyülekezete vezetőinek életében “működnek”. Cinikusan mondhatnánk, hogy könnyű azoknak a bővölködésről tanítani, akik maguk szabják meg saját jövedelmüket a gyülekezeti kasszából. A gyülekezet egyéb főállású alkalmazottainak bérezése ugyanakkor nem mutatott ezzel párhuzamot, általában keveset kerestek, sokan kifejezetten nehezen éltek, de vállalták azt a gyülekezet céljai érdekében. (A közelmúltban ezen a téren – információim szerint – történtek változások.) A vezetők rendszerint az “akik az evangéliumot hirdetik, abból éljenek” bibliai igazságra hivatkoznak (1Kor 9,14.), de Pál apostol nem beszélt arról, miként tegyék ezt. Úgy gondolom, valóban indokolatlan és szélsőséges dolog lenne elvárni, hogy egy ekkora tagságot szerzett gyülekezet vezetői másodállásban végezzék munkájukat és Trabanton járjanak. Ám legalább ennyire a másik véglet az az indokolatlan luxus, amelyet a gyülekezet vezetősége természetesnek tart. Gyülekezetszerte legendák keringenek Németh Sándor vagyonáról, balatoni villájáról, de szerintem nem is ez a lényeg, mert erről a kívülálló aligha rendelkezik hiteles információkkal. Amiről viszont tudhatunk és magam is mindig kifogásoltam, az a vezetőknek “áldásképpen” juttatott adományok, valamint a sokmilliós autócsodák. A vezetősége eltartásában a gyülekezet megint csak túlzásokba esett, s nem vette észre, hogy Magyarországon egyszerűen értelmetlen és felesleges az, ami Amerikában esetleg megszokottan csillog (vagy talán ott sem). A miskolci Hit Gyülekezete például csak azért havi több tízezer forintot juttat budapesti pásztorának, hogy az illető heti egy délután megtart egy istentiszteletet, ami benzinköltséggel együtt is kissé aránytalannak látszik. Aztán kisebbfajta deficitet okozott egy-egy “nevesebb” vendégszolgálat, hiszen arról nem lehetett szó, hogy ne luxushotelben szállásoljuk el igehirdetőnket stb. Egymás között súgva megemlítettük, hogy talán a gyülekezet vezetőségi megbeszéléseit sem méregdrága szállodák konferenciatermeiben kellene tartani, de senki sem merte ezt az álláspontot határozottan képviselni. A helyi gyülekezetek között állandóan vetélkedés folyt azzal kapcsolatban, hogy nehogy túl keveset adjunk valamiért, nehogy baj legyen belőle. Hangsúlyozom, mindezért nem felelősöket keresek, nem tiltakozok, nem kiabálok, sőt, sok érintettet hibáztatni sem tudok, egyszerűen csak megállapítom, hogy a Hit Gyülekezete bizony elszakadt a magyar valóságtól, amelynek egykor jó ismerőjének bizonyult, s önmaga szubkultúrájaként keresi helyét a világban. Talán ez a prosperitás teológia egyik forrása is.

De úgy látszik, az eltévelyedésnek nincsenek határai. 1998 őszén, amikor felavatták a Hit Gyülekezete impozáns csarnokát, egy héten keresztül másról sem volt szó, csak az adásról, az adásról és az adásról, amelynek hihetetlen gyümölcsei várnak az adakozó keresztényre. A vendégszolgálatot az a bizonyos amerikai Rodney M. Howard-Browne biztosította, akiről Kocsis Tamás tanulmánya nem tesz említést, noha a prosperitás teológiának és a nemzetközi karizmatikus mozgalomnak ma sokkal inkább meghatározó alakja, mint például a Hit Gyülekezete előtt – talán Németh Sándort érintő burkolt kritikái miatt – jó ideje kegyvesztettnek tűnő Derek Prince. Hogy ez a Rodney milyen hatást tud tenni az emberekre, jól mutatja, hogy egykori atyámfiai nekem is lelkesen számoltak be arról (ekkor már nem voltam a gyülekezet tagja), hogy “micsoda fantasztikus adakozások voltak, most jöttünk rá, hogy mindent adni kell” stb. (A gyülekezeti csarnok költségei nyilván külön témát jelentenek.) Állítólag Rodney is valósággal “kiporszívózta” az emberek pénztárcáját, nem csodálkoznék, ha egyeseknek az adakozásaik később megélhetési gondokkal párosulnának. Összességében úgy gondolom, hogy ez már önmagáért való szélsőség, és ki tudja, mi jöhet még. Vagyis nemcsak az érdekes kérdés, hogy az adakozás túlhangsúlyozása bekövetkezett, hanem az is, hogy mire fordítják ezeket az óriási összegeket. A gyülekezeti bizonyságtételekben az anyagi áldás fontos helyet kapott, de hogy milyen is azok tartalma, gondoljuk csak meg, valaki a bővölködés teológia gyümölcsének tekintette, amikor egy vevője tudatosan többet fizetett a vásárolt áruért (ez talán már másokkal is előfordult), illetve anyagi áldásnak minősült, ha “pénzt kaptam a szüleimtől” stb.”

Azt hiszem a fent leírt erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhető gyakorlat inkább magyarázza a gyülekezet anyagi bővölködését, mintsem Isten áldása. Érdemes utánaszámolgatni, ha csak az aktív taglétszámot vesszük és azt, hogy ebből kb. mennyi pénz folyhat be havonta a tized révén (és akkor az egyéb, soron kívüli adakozásokról, az 1%-ról, illetve a költségvetési támogatásról még nem beszéltünk), akkor milyen irdatlan vagyont halmozhat fel a gyülekezet – adómentesen, ellenőrizetlenül! Mondjuk úgy: bőven van miből csarnokokat, iskolákat építeni, fenntartani – amire hivatkozva mondja azt Vámos György, hogy jogos a HGY elit körbe való beemelése  -, és még a vezetők luxus életvitelére is jut. A szerencsétlen mezei gyülekezeti tag meg közben sokszor beleszakad az adakozásba.

De megmondom őszintén én annak idején bezártam a szememet, fülemet ezekre a visszásságokra, nem foglalkoztam velük (talán nem is mertem kutatni ezeket a dolgokat). Csak mostanában, utólag, már a kilépésem után fedezem fel mik is történtek a gyülekezetben felsővezetői szinten.

Ezek a részek pedig ma már kifejezetten ironikusak az új egyházügyi törvény fényében:

“A gyülekezet a puritán tradíciót követve minél inkább el akart fordulni a történelmi egyházak (elsősorban a római katolikusok) gyakorlatától, amelyek a múltban rendszerint az állammal való szoros kapcsolattartás profitjaként szerzett vagyonból éltek.”

[…]

Régebben például elvet csináltunk abból, hogy az állami költségvetésből egy huncut krajcárt sem fogadunk el hitéleti célokra, hiszen minden felekezetnek el kell tartania önmagát. Aztán ez a tanítás “elhalkult”, és ma már a Hit Gyülekezete is részesül a büdzséből, ha nem is nagy mértékben.”

 
75 hozzászólás

Szerző: be 2011. július 17. vasárnap hüvelyk Fundik, Hírek, Karizmatikus, Magyarország, Protestáns, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vallási okra hivatkozva tésztaszűrőt is a fejedre tehetsz egy igazolványképen Ausztriában

Az osztrák Niko Alm ateista és az „Egyházi Előjogok Elleni Mozgalom” alapítója. A férfi nemrég azzal űzött gúnyt a vallási előjogokat biztosító szabályozásokból, hogy a jogosítványához készített fotón egy tésztaszűrőt viselt a fején. Természetesen ehhez az kellett, hogy vallási okra hivatkozzon, ugyanis az osztrák törvények értelmében egy igazolványképen nem lehet fejfedőt viselni, kivéve vallási okból. Alm tehát a fotó készítésekor közölte, hogy ő a Repülő Spagettiszörny híve és a vallása szerint egy szűrőt kell viselnie a fején.

Mindazonáltal Almnak ki át kellett esnie egy a beszámíthatóságát ellenőrző vizsgálaton és csaknem három évig tartott, míg hozzájutott a jogsihoz. Gondolom az egyéb vallásúaknak nem kell ilyen tortúrákon keresztülmennie, pedig a többi vallás mennyivel is bizonyítottabb? 😉

Az osztrák rendőrség utólag azt állítja, hogy nem a „vallása” miatt kapta meg az engedélyt a szűrő viselésére, hanem mert az nem takarta az arcát.

A Repülő Spagettiszörny Egyháza egy az USA-ban létrehozott egyház, amelynek az a célja, hogy iróniával és humorral mutasson rá a vallások, a vallásos érvek és előjogok fonákságaira. Például, amikor az USA-ban az intelligens tervezés hívei kampányt folytattak amellett, hogy a bibliai teremtéstörténetet is oktassák a természettudományos órákon, mint az evolúció elmélettel szembeni „alternatívát”, akkor a Repülő Spagettiszörny Egyháza kérvényt nyújtott be, hogy azt szeretnék, ha a keresztény mellett a Repülő Spagettiszörny teremtésmítoszát is oktatnák.

Alm most azt tervezi, hogy kezdeményezi a Repülő Spagettiszörny Egyházának hivatalos bejegyzését a vallások közé Ausztriában.

Niko Alm jogosítványa

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-14135523

Miután megírtam ezt a bejegyzést vettem észre, hogy Xmes már a héten adott egy linket ehhez: http://www.hir24.hu/kulfold/2011/07/13/elismertek-a-repulo-spagettiszorny-egyhazat/

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011. július 16. szombat hüvelyk Ateizmus/Agnoszticizmus, Hírek, Humor

 

Címkék: , , , , , , ,