RSS

Meslier abbé testamentuma

04 aug

Warlord mutatta ezt a könyvet, amely ingyenesen letölthető a MEK honlapjáról is: http://mek.oszk.hu/06200/06258/

Még nem olvastam végig, de amit olvastam belőle az nagyon tetszik. Jean Meslier 1664 és 1729 között élt. Francia abbé, vagyis katolikus világi pap volt. Belül azonban – halála után megtalált és kiadott írásai szerint – eljutott oda, hogy nincs Isten. Néhány részlet a könyvből, amely ezzel kapcsolatos elmélkedéseit tartalmazza. Meslier abbé testamentuma az első kifejezetten ateista műnek tekinthető.

Minden vallás eredete

Tudatlanság és félelem: íme a vallás két pillére. A bizonytalanság, amelyben az ember saját istenét illetően él, pontosan az az ok, amely őt a vallásához kapcsolja. Az ember fél a sötétben, fizikailag és morálisan egyaránt. Félelme megszokottá lesz, és szükségletté változik; úgy érzi, hogy ha semmitől sem kell félnie, akkor hiányzik neki valami.

A babona eredete

Hogyan sikerülhetett értelmes lényeket meggyőzni arról, hogy a legmegfoghatatlanabb dolog a leglényegesebb a számukra? Úgy, hogy alaposan megfélemlítették őket; ha pedig valaki fél, az nem gondolkozik; úgy, hogy bizonytalanná tették őket saját értelmük felől; ha pedig valakinek zavart az agya, az mindent elhisz, és többé semmit sem vizsgál meg.

A vallás a csodálatos dolgok segítségével szédíti el a tudatlanságot

Ha a vallás világos volna, jóval kisebb vonzóerőt gyakorolna a tudatlanokra. Ezeknek szükségük van a sötétségre, a titokzatosságokra, a félelmekre, a mesékre, a csodákra, a hihetetlen dolgokra, amelyek állandóan foglalkoztatják az agyukat. A regényes históriák, a tündérmesék, a kísértet- és boszorkánytörténetek sokkal kedvesebbek a közönséges lelkek számára, mint az igaz események.

Folytatás

Vallás dolgában az emberek nagyra nőtt gyerekek. Minél képtelenebb és csodás elemekkel telítettebb egy vallás, annál nagyobb a hatalma rajtuk; a vakbuzgó, azt hiszi, kötelessége, hogy ne szabjon határt hiszékenységének: minél inkább felfoghatatlanok a hallottak, annál istenibbnek tekinti őket; minél hihetetlenebbek, annál inkább érdemnek képzeli elfogadásukat.

Sohasem lett volna vallás, ha nem lettek volna ostoba és barbár századok

A vallási nézetek rendszerint azokból az időkből erednek, amikor a vad nemzetek még a gyermekség állapotában éltek. A vallásalapítók mindig ezekhez a durva, tudatlan és ostoba emberekhez fordultak, hogy isteneket, kultuszokat, mitológiákat, csodás és rettenetes meséket adjanak nekik. Ezek az atyák által kritikátlanul elfogadott agyrémek azután, több-kevesebb változással, átszálltak civilizáltabb gyermekeikre, akik gyakran nem gondolkodnak többet atyáiknál.

Isten léte nincs bebizonyítva

Minden emberi tudás az idők folyamán többé-kevésbé felvilágosodott és tökéletesedett. Miféle végzetszerűség okozza, hogy az istenről szóló tudomány sohasem tudott felvilágosodni? Ebben a dologban a legcivilizáltabb nemzetek és a legmélyebb gondolkodók is ugyanott tartanak, ahol a legvadabb nemzetek és a legtudatlanabb tuskók; sőt, ha közelebbről megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy az istenről szóló tudomány, az álmodozás és a szőrszálhasogatás következtében, egyre inkább zavarossá válik. Eleddig minden vallás csak azon alapul, amit a logikában úgy neveznek, hogy petitio principii (bizonyítás olyasmivel, ami maga is bizonyításra szorul), alaptalanul feltételez valamit, azután ezekkel a feltételezésekkel bizonyít.

Valaminek a szellemi természete nem más, mint agyrém

A vad, amikor szellemről beszél, legalább valamilyen értelmet kapcsol e szóhoz; a szélhez, a mozgó levegőhöz, a szellőhöz hasonló közeget ért rajta, amely láthatatlanul hozza létre az észlelt okozatokat. Az apróságokon való rágódás miatt a modern teológus éppoly kevéssé érti saját magát, mint bárki más. Kérdezzétek meg tőle, mit ért szellemen? Azt válaszolja, hogy az egy ismeretlen szubsztancia, amely teljesen egyszerű, amelynek nincs kiterjedése, s amelynek semmi köze sincs az anyaghoz. De hát akad-e olyan jóhiszemű halandó, akinek bármilyen halvány fogalma van egy ilyen szubsztanciáról? A szellem szó, a mai teológia tolvajnyelvén, jelent-e mást, mint az eszmék, gondolatok hiányát? A spiritualitás megint csak olyan eszme, amely mögött nincs kézzelfogható valóság.

A balítéletek eredete

Az emberi agy, főleg a gyermeké, lágy viasz, amely befogad minden hatást, amelyet gyakorolnak rá: a nevelés készen ad neki csaknem minden véleményt, olyan korban, amikor még képtelen önmaga ítéletet alkotni. Azt hisszük, a természettől kaptuk, vagy születésünkkor magunkkal hoztuk e világra azokat a helyes vagy helytelen nézeteket, amelyeket még mint kicsiny gyermekeknek a fejünkbe vertek: s ez a meggyőződés tévedéseink egyik legbővízűbb forrása.

A természet csodái természetes okokból fakadnak

Mi sem meglepőbb, mint ama tudálékos teológusoknak logikája, akik, ahelyett hogy bevallanák a természeti mozgató erőkkel kapcsolatos tudatlanságukat, a természeten kívül, vagyis a képzelet régióiban keresnek egy jóval ismeretlenebb mozgató erőt a természetnél, amelyről legalább némi fogalmat alkothatnak maguknak. Azzal, hogy istent tartják a látott jelenségek szerzőjének, vajon nem titkos, rejtett okkal magyarázzák ezeket a jelenségeket? Mi az isten?
Mi a szellem? Olyan okok ezek, amelyekről semmit sem tudunk. Tudósok! tanulmányozzátok a természetet és annak törvényeit, és ha sikerül kibogoznotok a természetes okok hatását, ne folyamodjatok természetfölötti okokhoz, amelyek egyáltalán nem teremtenek világosságot a fejetekben, hanem csak egyre jobban megzavarnak benneteket, olyannyira, hogy önmagatokat sem értitek meg.

Folytatás

A természet, mondjátok, teljességgel megmagyarázhatatlan valamiféle isten nélkül; vagyis annak megmagyarázásához, amihez vajmi keveset értetek, egy olyan okra van szükségetek, amelyről a leghalványabb fogalmatok sincs. Úgy akarjátok elűzni a sötétséget, hogy megkettőzitek a homályt. Úgy hisztek kibogozni egy csomót, hogy megsokszorozzátok. Ti lelkes természettudósok, ha be akarjátok bizonyítani nekünk isten létét, tanulmányozzátok a botanikai kézikönyveket; gondosan, a legtüzetesebben vizsgáljátok az emberi test részeit; szárnyaljatok a magasba, és szemléljétek a csillagok forradalmát; azután térjetek vissza a földre, és csodáljátok a vizek áradását; lelkesedjetek a pillangók, a rovarok, a polipok, a szervezett atomok láttán, amelyekben istenetek nagyságát vélitek felfedezni; de mindezek a dolgok nem fogják bebizonyítani ennek az istennek a létét; csak azt, hogy nincs meg a szükséges tudástok az anyag mérhetetlen változatosságának és azoknak az okozatoknak a megértéséhez, amelyeket a világegyetemben foglalt végtelenül sokrétű kombinációk hívnak életre. Mindez azt igazolja, hogy nem tudjátok, mi is az a természet; hogy fogalmatok sincs erőiről, mikor azt hiszitek,
hogy képtelen megalkotni a formák és az élőlények tömegét, amelynek szemetek, még ha mikroszkóp segítségét veszi is igénybe, csak töredék részét pillanthatja meg; végül mindez azt bizonyítja, hogy nem tudván megismerni a megismerhető mozgató erőket, a dolog könnyebbik végét fogjátok meg, s egy olyan mozgató erőt jelző szóhoz folyamodtok, amelyről sohasem alkothattok valóságos, igazi fogalmat.

Képtelenség azt mondani, hogy az emberi nem a világmindenség kialakulásának tárgya és célja

A saját érdemeitől megittasult ember azt képzeli, hogy istene a világmindenség létrehozásakor csakis az emberi nemben látta a teremtés tárgyát és célját. Min alapszik ez az olyannyira hízelgő vélemény? Mint mondják, azon, hogy egyedül az ember van felruházva olyan értelemmel, amely révén megismerheti az istenséget, s hozzá méltó tiszteletben részesítheti. Azt bizonygatják, hogy isten csakis a maga dicsőségére teremtette a világot, s az emberi nemnek ebben a tervben az a szerepe, hogy csodálja és dicsőítse művéért istent. De ha mindezt észbe vesszük, vajon nem kell-e megállapítanunk, hogy isten nyilvánvalóan eltévesztette a célját?
1. Az ember számára, szerintetek is, mindig teljességgel lehetetlen lesz, hogy megismerje istenét, s a legtökéletesebben megismerhetetlen lesz annak isteni lényege. 2. Valamely lény számára, amelyhez nincs hasonlatos, semmit sem jelenthet a dicsőség; dicsőség csak abból származhatik, ha saját kiválóságát másokéval hasonlítja össze. 3. Ha isten, természeténél fogva, végtelenül boldog, ha önmagában telik gyönyörűsége, akkor mi szüksége lehet gyenge teremtményeinek tiszteletadására? 4. Istennek, minden műve ellenére, nincs része a dicsőségben; ellenkezőleg: a világ minden vallása úgy állítja elénk, mint akit állandóan sérelem ér; valamennyinek az a célja, hogy a bűnös, hálátlan és lázadó embert kibékítse haragvó istenével.

Nem, a világot nem valamely értelmes lény kormányozza

A józan ész logikája arra tanít bennünket, hogy valamely okot nem lehet és nem is szabad másból megítélni, mint a következményéből. Egy bizonyos okot csak akkor lehet állandóan jónak tartani, ha állandóan jó, hasznos, kellemes okozatot hoz létre. Az az ok, amely jót és
rosszat egyaránt előidéz, az részben jó, részben pedig rossz ok. De a teológia logikája mindezt romba dönti. Szerinte a természeti jelenségek, vagy azok az okozatok, amelyeket e világban tapasztalunk, egy végtelenül jó ok létét bizonyítják; ez az ok pedig nem más, mint az isten. S bár e világ tele van rosszal, bár igen gyakran zűrzavar uralkodik benne, s bár az emberek unos-untalan szenvednek a rájuk nehezedő sorstól, mégis azt kell tartanunk, hogy ezek a következmények egy jóságos és változhatatlan októl származnak; s ezt igen sok ember elhiszi, vagy úgy tesz, mintha elhinné!
Mindaz, ami a világban végbemegy, a legvilágosabban bizonyítja, hogy a világot egyáltalán nem értelmes lény kormányozza. Valamely lény értelméről csak azoknak az eszközöknek az egyezéséből alkothatunk ítéletet, amelyeket felhasznál, hogy elérje kitűzött célját. Isten célja, azt mondják, nemünk boldogsága; mindazonáltal ugyanaz a szükségszerűség határozza meg a sorsát mindazoknak az érző lényeknek, akik nem születnek egyébre, mint arra, hogy sokat szenvedjenek, keveset élvezzenek és meghaljanak. Az emberek pohara örömmel és keserűséggel van telve; a jó mellett mindenütt ott van a rossz; a rendet kiszorítja helyéből a rendetlenség; a születést a romlás kíséri nyomon. Ha pedig azt mondjátok nekem, hogy isten homályba burkolja terveit, és hogy kedvteléseit lehetetlen kifürkészni, akkor ez a válaszom: ebben az esetben lehetetlen ítéletet alkotnom az isteni értelemről.

 
18 hozzászólás

Szerző: be 2011. augusztus 4. csütörtök hüvelyk Ateizmus/Agnoszticizmus, Katolikus, Vallásfilozófia

 

Címkék: , , , , ,

18 responses to “Meslier abbé testamentuma

  1. Xmes

    2011. augusztus 4. csütörtök at 10:50

    Vajon hány pap lehet még akik pont annyira hisznek, mint ő? Szerintem nagyon sok. Csak ők ezt nem írják le, mert az emberek hitéből él(ősköd)nek….

     
    • ateistanaplo

      2011. augusztus 4. csütörtök at 16:41

      Egyszer nagyapám egy temetésen volt. Ő egész életében ateista volt és ma is az. Beszédbe elegyedett a (katolikus) pappal, mire a pap nagy meglepetésére közölte vele, hogy el ne higgye ezt a sok maszlagot, mert nem igaz. Persze nagyapámnak ezt már nem kellett mondani :D, de nagyon meglepődött, hogy ilyet hall egy paptól.

      És fórumokon is olvasgattam már arról, hogy a katolikus papságon belül valójában elég nagy lehet a hitetlenség…

      De nemcsak ott. Pár hónapja hallottam egy rádió interjút valamelyik internetes holnapon. Ebben olyan prédikátorok nyilatkoztak (persze név nélkül), akik nem hittek. Soknak az a problémája, hogy semmi máshoz nem ért. Ez volt az élete, ebben nőtt fel, ebből él. Aztán persze volt, aki a családjának, közösségének nem merte elmondani, ezért nem tudott kilépni a mókuskerékből.
      (Nem magyar esetekről van szó.)

       
      • Warlord

        2011. augusztus 4. csütörtök at 17:15

        Szerintem nyugodtan sorolhatjuk ebbe a kategóriába a nemrég elhunyt Bulányi György atyát is,érdekes gondolatai vannak/voltak neki is!

        Bulányi írások:

        http://bulanyi.atw.hu/

         
  2. Warlord

    2011. augusztus 4. csütörtök at 15:07

    Örülök,hogy így megihletett a mű,hogy szántál neki egy külön jegyzetet! 😀
    Összességében azt tudom mondani,hogy mégha esetleg abban tévedhet is az abbé,hogy a bibliai Isten nem létezik,a művében erről az Istenről és a körülötte/miatta kialakult kultuszról,vallásosságról adott értékelésében viszont már semmiképpen!

     
  3. Und?

    2011. augusztus 4. csütörtök at 15:22

    Ha a bibliai “isten” létezne, akkor az egy vérszomjas, kegyetlen ALIEN.

    http://jezusvagymozes.andreanum.hu/

     
    • Warlord

      2011. augusztus 4. csütörtök at 15:31

      Na,ez nagyon jóóó!!! 😀
      Ezek szerint olvastad te is?

       
      • Und?

        2011. augusztus 4. csütörtök at 15:56

        A Meslier abbé testamentuma jobban tetszett, mert az józanabb.
        De a “takaritó” nevű (index-es) nicknek ez a félkeresztény írása legalább lehúzza a bibliai “istent”,
        mint ALIENT- 😀

         
  4. Warlord

    2011. augusztus 4. csütörtök at 16:24

    Igen,kétségtelen,hogy Meslier abbé írása sokkal józanabb,nincsenek benne fölöslegesen további bizonyításra szoruló “etnitások”.
    Takarító írásában azt viszont nagyon jónak látom,hogy igen részletes alapossággal világít rá azokra a pontokra,amelyek nyilvánvalóvá teszik a bibliai Isten ellenszenves jellemét.
    És ez akkor is igaz marad,ha a többiben esetleg nincs igaza,pont úgy,mint Meslier abbénál!

     
  5. Ádám

    2011. augusztus 4. csütörtök at 19:10

    “Vajon hány pap lehet még akik pont annyira hisznek, mint ő?”
    Pont erről filóztunk a napokban egy barátommal. Hogy megint MLM-es példát mondjak, akik a piramis csúcsán vannak, azok már tisztán átlátják az egész rendszert és az alsóbb szinteken lévő agymosást valószínűleg a bajszuk alatt mosolyogva nézik. Pontosan tudják, hogy erre van szükségük a bankszámlájuk hízlalásához. A vallási rendszer működik, semmi érdekében nem áll egy keresztény prédikátornak, vagy akár a pápának a nagy leleplezés…

     
  6. Joe

    2011. augusztus 4. csütörtök at 21:52

    Hi! Nem tudom láttátok-e már a Beyond Belief 2006-2008 konferenciákról készült videókat, amelyek elérhetőek a youtube vagy thesciencenetwork.org oldalakon. Aki még nem látta biztosan érdekesnek találja majd.

     
  7. Papírkutya

    2011. augusztus 5. péntek at 22:32

    Meslier abbé egy ritka tisztánlátó ember volt.
    Az itt olvasottakból a “nem az ember a teremtés célja” a kedvencem. Csattanós érvek. 🙂

    Igaz, agnosztikusnak tartom magamat, de egy dologban már biztos vagyok: a bibliai Isten nem szimpatikus. Sajnos azzal se tudta magát megkedveltetni, hogy pokolt helyezett kilátásba. Az a gyanúm, hogy az Isten iránti szimpátia sokaknál a Stockholm-szindróma eredménye. Sokkal jobb érzés “jóba lenni” azzal, akinek ki vagy szolgáltatva.

    Olvassátok el ezt a novellát, nagyon durva. “Istenről” jutott eszembe:
    http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/scifi/miksz/elni_jo.htm

     
  8. Papírkutya

    2012. január 16. hétfő at 14:58

     
    • Kantarella

      2012. január 16. hétfő at 17:45

      Nem is olyan meglepő. Szerintem még vannak jó páran rajta kívül ilyen lelkészek, még a legnagyobb fejeseket is beleértve. Csak nem vállalják fel. 😀 😀

       
      • Ricsi

        2012. január 17. kedd at 10:40

        Teljesen egyetertek. A Vatikanban segget vakarni nem lehet tul rossz, neha integetni kell az erkelyrol, aranysujtasos vitorlavaszonba csavarva csoszogni a Bazilika elott es neha-neha ujfent elitelni az abortuszt, kozben meg (ahogy a manchesteri angol cimboram szokta frappansan mondogatni a brit kiralyi csalad kapcsan), “they have a bloody fortune for doin’ fuck all”.

        De hogy ne kelljen ilyen messzire menni, egy hitbeli hazugsagvizsgalaton szerintem Coyne atya es Foster atya siman megbuknanak – hala istennek, hogy stilusos legyek 😀

         
  9. AK

    2012. január 17. kedd at 11:05

    Father Dougal is kételkedik. 🙂
    Zseniális ír sitcom, jó sok katolicizmussal. (Father Ted) Ha érdekel segítek megtalálni/letölteni. Nekem nagy kedvencem.

     
    • Ricsi

      2012. január 17. kedd at 12:59

      Koszi, ismertem a sorozatot. De csak megerositeni tudlak, nagyon humoros sorozat, mar csak a jellegzetes, vaskos ir akcentus miatt is zsenialis 🙂

       
  10. Név (kötelező)

    2014. július 16. szerda at 19:49

    A Meslier abbé-ügyről Leo taxil nagyon durva dolgot írt:

    http://www.ppek.hu/konyvek/Taxil_Leo_volt_szabadgondolkozonak_onvallomasai_1.pdf

    A 70-71. oldalon:

    “A Meslier lelkészről szóló mesét Voltaire gondolta ki, vagy legalább ő hozta először forgalomba. Az alapeszmét barátja Thiériot adta meg hozzá.
    Thiériot úgy vélekedett, hogy a vallásra hatalmas csapást lehetne mérni egy falusi papnak tulajdonított istentelen munka kiadásával. A művet, hogy a dolog sikerüljön, mint hátrahagyott munkát kellene kiadni, mert föl kell tenni, hogy a pap életében ily botrányt okozni nem mert volna.
    Voltairenek rendkívül tetszett Thiériot eszméje; csakhogy ő nem egyszerű falusi papot, hanem mindjárt egy püspököt akart szerepeltetni.
    „Mit nyomhat a latba az ön falusi papja? – válaszolá 1735. nov. 30-án bűntársának. – A Saint-Vrain egyházmegye püspökévé kell öt tenni! – (Oeuvres complétes de Voltaire 2. vol. de la correspondance, p. 555.)
    Thiériot erre kétségkívül azt jegyezte meg, hogy ha a munkát egy püspöknek tulajdonítják, a csalás legott napfényre fog jönni. A csaló bölcsész tehát elállott a botrány nagyobbításának szándékától, s hogy a hazugság kevésbé szembeszökő legyen, végre egy szerény, lehetőleg ismeretlen falusi pappal is beérte.
    Egy szinte megközelíthetetlen helyet s elhagyatott falut kutattak ki a Champagne tartományban, melynek neve Étrépigny. Ráfogták, hogy bizonyos Meslier János nevű pap volt egykor Étrépigny lelkésze s hogy ez 1733-ban meghalván, igen furcsa végrendeletet hagyott hátra; e végrendeletben ugyanis bocsánatot kért híveitől, amiért őket élte folyamán a vallás tanításával rászedte. E végrendeletet, melynek címe: „Meslier János lelkésznek híveihez intézett végszavai” elejétől végig Voltaire írta, – akinek irályára különben is könnyen rá lehet ismerni.
    Az első kiadás 1762-ben jelent meg; de Voltairenek volt rá gondja, hogy húsz évvel előbbről keltezze. A kiadó a munka homlokára az 1742. dátumot tette, s így az olvasók azt hitték, hogy egy régi, de csak most napfényre került munka van kezeik között; s minthogy ezenfölül szántszándékosan öreg papirosra volt nyomva, mindenki azt hitte, hogy szerencsés leletre akadt.
    Voltaire e hamis okmány végére szokásos szemtelenségével e szavakat írta: „Íme Meslier János végrendeletének hiteles kivonata. Mindenki megítélheti, mily súlya van egy halálos ágyán Istenétől bocsánatot kérő pap vallomásának.”
    Voltaire, hogy a közönséget annál könnyebben rászedhesse, a képzeleti lelkészt nem mint istentagadót szerepeltette; ez egy saját ízlése szerinti deista volt; aki valami legfőbb lényt elismert, de a katolicizmust hamis vallásnak tartotta.
    A csalás sikerült. Az encyclopedisták Voltaire invencióját kitűnőnek találták. Egyikök, Holbach báró, megbízatott, hogy a hazugság mesterének művét kiegészítse: ő tehát egyik könyvét: „A természet rendszere” című materialisztikus munkát átdolgozta s „Meslier lelkész józan esze” cím alatt a végrendelethez csatolta.
    Magunk között legyen mondva, a nép ostobaságának alig van határa; mert hisz nem is kell e kiadványt valami nagyon figyelmesen olvasni, s Meslier János föltalálóinak csalása legott szembeszökik. E mű, mely különösen a munkás osztályban annyira el van terjedve, két részből áll, ú. m. az állítólagos lelkész „Végrendeleté”-ből és az ő tanrendszeréből, a „Józan ész”-ből. Az első rész keresztényellenes, de elismeri egy Isten létét, szóval Voltaire módjára theistikus, míg ellenben a második rész határozottan materialistikus és istentagadó.”

     
    • warlord71

      2015. június 22. hétfő at 13:15

      Még ha ez igaz is,és olyan,mint “Meslier abbé” sosem létezett,az irományban a kereszténységről megfogalmazott állítások és meglátások helyességén mindez mit sem változtat!

       

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: