RSS

“Egyházi kegyverseny”

17 máj

Egy cikk “a trón és az oltár új szövetségéről” a 168 órából: http://www.168ora.hu/itthon/egyhaz-alkotmany-kereszteny-maltai-lovagrend-hack-peter-ivanyi-gabor-derdak-tibor-semjen-75471.html

“Vankó Zsuzsa teológus-lelkész azt mondja, bár némely európai ország is hivatkozik alkotmányában a kereszténységre, ez csak szimbolikus jelentőségű.

De a magyar kormány ambíciója nem kevesebb, mint létrehozni az Európai Unió első keresztény nemzetállamát. A Szent Korona „alkotmányosítása” nemcsak elvi jelentőségű – hangsúlyozza Vankó Zsuzsa.”

[…]

A Nemzeti hitvallásban olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez voltaképpen az állam és az egyház különválásának felmondása. Szekuláris állam ugyanis tiszteletben tartja a világnézeti sokféleséget, polgáraira nem kényszerít „nemzetvallást”. S míg az új alkotmány a kereszténységet elismeri, a többi vallást csak „becsüli”.
A hitelvek közötti állami különbségtétel lényegében a felekezeti egyenlőség tagadása.

[…]

Fazekas Csaba egyháztörténész úgy látja: ez a felosztás rendkívül hasonlít az 1895-ös, még Ferenc József idején hozott törvényre, amely az egyházakat szintén három – elfogadott, elismert és törvényesen el nem ismert – kategóriára osztotta.

– Az 1895-ös rendelkezés a maga korában viszonylag progresszív volt. Ennek alapján lehetett aztán jogilag legalizálni kisebb egyházakat, mint például a baptisták vagy a muszlimok. De ugyanezt a törvényt a Horthy-rendszer már az egyházak bebetonozására használta: egyetlen új felekezetet sem ismertek el, s a hitéletben erősödött az állami kontroll. Félő, a Fidesz-kormány a Horthy-kor ideológiáját követi: a történelmi egyházakat megerősíti, míg más vallási közösségek behozhatatlan hátrányba kerülhetnek – véleményez Fazekas.

[…]

Tény, Orbán Viktor már 2008-ban – Az ország lelke és az egyház című konferencián – megnevezte „hites” szövetségeseit: „A szabadság igazi tartalmát akkor ismerhetem meg, ha fölfedezem, mire lehetek szabad. E leckét Magyarország csak a magyar történelmi egyházaktól kaphatja meg.”

A kormány – információink szerint – most mégis főleg a katolikus egyházzal egyeztet a törvényről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága megkeresésünkre úgy reagált: mivel még folynak a tárgyalások, egyelőre nem nyilatkoznak.

A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter viszont elmondta: őket és más vezető egyházak képviselőit március végén hívták be a közigazgatási minisztériumba.

– Nagy vonalakban tájékoztattak minket a tervekről. Konkrétum nem hangzott el. Az evangélikus egyházzal azóta nem tárgyaltak. Mi nem szeretnénk, hogy éket verjenek közénk – első-, másod-, harmadosztályúvá minősítve az egyházakat. Pedig az egyházak rangsorolását a finanszírozással is rögzíti a kormány.

[…]

Azaz: noha Iványiék szociális ellátórendszert működtetnek, nem kapnak kiegészítő támogatást, mivel nem történelmi egyház az övék. (A metodista egyház a hajléktalanokat befogadó Oltalom Menhely fenntartója. Itt működik az egyetlen, fedélnélkülieknek létrehozott kórház. Tizenhárom iskolájuk van hátrányos helyzetű gyerekek számára.)
A szociális államtitkárság utasította a lelkészt: írja össze, hol és hány főt látnak el szociális intézményeikben. És válaszoljon arra: ha nem kapnak pénzt a működésükhöz, a kormány által támogatott egyházi szervezetek közül melyiknek adják át az ellátórendszerünket?

– Üzenem: senkinek! Ha mi folytatjuk a húsz éve megkezdett munkánkat, nem támogatnak minket, de ha a feladatainkat másik egyháznak adnánk át, azt finanszíroznák? Felháborító! A kommunizmusban az Állami Egyházügyi Hivatal diktált nekünk, ám sokkal arrogánsabb a mostani hatalom. A menhelyet saját erőből, híveink adományaiból építettük. Ha kell, Strasbourgig is elmegyünk.
Egyáltalán: ki venné át az Oltalom Menhely elesettjeit? A történelmi egyházak egyetlen hajléktalanszállót sem üzemeltetnek.

[…]

Vankó Zsuzsa teológus-lelkész szerint az egyenlő elbírálás lenne igazságos: közfeladatot ellátó egyházi és civilszervezetek azonos tevékenységért ugyanannyi kiegészítő támogatást kapnának. [Egyetértek!]

– Ez gátat vetne annak a folyamatnak, hogy az elszegényedő önkormányzatok sorra átadják iskoláikat az egyházaknak. A magasabb normatívából ők fenn tudják tartani az oktatási intézményeket. Ha ez a tendencia folytatódik, sok helyen megszűnik a szülők választási lehetősége: gyermeküket nem tudják felekezetsemleges iskolába íratni. Ami súlyosan sérti a lelkiismereti szabadság jogát.

[…]

A hatályos törvény szerint ha a bíróság megszüntet egy egyházat, annak vagyona a jogutódnak kijelölt egyházé lesz. Ha nincs jogutód, a vagyonból alapítványt kell létrehozni, amelynek célját a kormány határozza meg, s egyben kijelöli az alapítót is. Ha nem hozható létre alapítvány a vagyonból, állami tulajdonba kerül az.
E passzust az új egyháztörvény rendelkezései általános gyakorlattá tehetik. Lehetőséget adva az egyházak visszaállamosítására, a „vallási piac” újrafelosztására.

[…]

Amúgy a kategóriahatárok nemcsak lefelé járhatók át. Fölfelé is. A történelmi egyházak köre új tagokkal is bővülhet. A „történelmi” kiváltságot a Hit Gyülekezete is megkaphatja a hatalomtól. De milyen áron? Ismert: a Hit korábban az SZDSZ-t támogatta, majd az MDF-et, s jó viszonyt ápolt az MSZP-vel is. A gyülekezet érdekeltségébe tartozik az ATV.

Csak emlékeztetőül: az első Orbán-kormány is módosítani akarta az egyháztörvényt, ám azt épp a Hit támadta a legvehemensebben. Megértőbben vélekednek a mostani tervezetről, noha ez a 2001-es koncepciónál is szigorúbb.

Hack Péter, a gyülekezet diakónusa lapunknak azt mondta: számukra elfogadható, ha a kormány bizonyos formai kritériumok mentén különbséget akar tenni a vallási szervezetek közt.
S ők ígéretet kaptak: a hatalom nem avatkozik bele az egyházak hitéletébe.

Másként látja Fazekas Csaba egyháztörténész: a törvény alapvetően átalakíthatja az egyházak belső életét, értékrendjét. Mivel a kategóriahatárokról a kormány dönt, a kiszolgáltatottság „kegyversenyre” kényszerítheti az egyházakat. Akik ma a vallásszabadságot féltik, joggal aggódnak.

 
1 hozzászólás

Szerző: be 2011. május 17. kedd hüvelyk Hírek, Magyarország, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

One response to ““Egyházi kegyverseny”

  1. STARKILLER

    2011. május 17. kedd at 14:41

    “De a magyar kormány ambíciója nem kevesebb, mint létrehozni az Európai Unió első keresztény nemzetállamát.,,

    Csak a testemen keresztül! Mit képzelnek ezek magukról???

    Új alkotmány tele kereszténységgel,(,,nemzetmegtartó szerep, ,,isten áld meg a magyart”, szent korona, stb.) állami iskolák egyházi kézbe való átadása, a KDNP nevetséges javaslatai, a Köztársaság tér II. János Pál térre való átnevezése (itt azért eléggé érezni az iróniát). Mi lesz a következő???? ÉS MÉG MINDIG NEM TESZ SENKI SEMMIT EZEK ELLEN!!!! 😦
    Nem mintha egy keresztény pártnak nagyon helye lenne egy ország élén.(még ha csak koalíciós ,,kullancs” is.)

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: