RSS

Evolúciós történelmünk nyomai a magzati fejlődésben

11 máj

Egy érdekes cikk Dr. Michael Mosley-tól arról, hogy hogyan őrzi az emberi embrió méhen belüli fejlődése evolúciós történelmünket: http://www.bbc.co.uk/news/health-13278255.

A cikk egy videóval indul, amely demonstrálja a gyermek arcának kialakulásához vezető utat a magzati lét első 10 hetében.

A philtrumnak például – a felső ajak és az orr közötti függőleges barázda – semmiféle funkciója nincs, az csupán egy evolúciós emlék az arcunkon, egészen pontosan a halaktól maradt ránk.

Ha közelebbről megvizsgáljuk a videón történteket, láthatjuk, hogy az arc kialakulása három fő fázison megy keresztül. Az egész folyamat csak akkor kap értelmet, ha figyelembe vesszük, hogy a halak leszármazottai vagyunk.

Az emberi embrió korai fázisában nagyon hasonlít más emlősökére, madarakéra vagy kétéltűekére – amelyek mind a halakból fejlődtek ki. A szemeink a fej két oldalán kezdik, de aztán a magzati fejlődés során középre „vándorolnak”. A felső ajak és az állkapocs, valamint a szájpadlás magzati állapotban kopoltyúszerű struktúrákként kezdik a nyakunkon. Az orrlyukaink és az ajkunk középső része a fejünk tetejéről ereszkednek le.

Nemcsak az arcunkban őrizzük hal őseinket. A halak ivarmirigyei a mellkasukban vannak a máj mögött. Az emberi embrióban is itt kezdik pályafutásukat, majd a későbbi fejlődés során ereszkednek le oda, ahol tapasztaljuk őket.

Miután a férfiakban ez az utazás „délre” hosszabb, ennek az a következménye, hogy ők jobban ki vannak téve a lágyéksérvnek, mint a nők.

Úgy tűnik a csuklásért is hal őseink a felelősek. A csuklást a rekeszizom görcsös összehúzódása okozza, amely egy véletlen nyelést követ. A halakban a légzést szabályozó idegek az agytörzsből rövidebb utat tesznek meg a torokig és a kopoltyúkig, míg nálunk bonyolultabb az útjuk. A megfelelő légzéshez az embernél az agytörzsnek nem csupán a torokba kell üzenetet küldenie, hanem a mellkasba és a rekeszizomba is. Emiatt az idegek jobban ki vannak téve a görcsöknek és ezáltal a csuklásnak. Miután a csuklás elkezdődik egy egyszerű motorreflex tartja fenn, amelyet úgy tűnik kétéltű őseinktől örököltünk.

Az ősi ebihalnál ez a reflex fontos funkciót látott el: ez tartotta nyitva a tüdő bemenetét levegő légzése esetén, s zárta be víznyeléskor – utóbbi esetben a víz a kopoltyúk felé áramlott.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. május 11. szerda hüvelyk Evolúció/ID/Kreácionizmus

 

Címkék: ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: