RSS

Tekintélyre hivatkozás, avagy a keresztények Einstein mániája

28 ápr

Amikor egy tudományos elmélet nem támogatja a Biblia világképét, akkor a fundamentalista keresztények semmi perc alatt sutba vágják és nevetségesnek, „ateista” tudósok világméretű összeesküvésének vagy éppen Sátántól való szemfényvesztésnek minősítik azt – rendszerint anélkül, hogy a legkisebb erőfeszítést tennék az elmélet megértésére. A fundamentalista keresztények amúgy is lenézik az emberi elmét és logikát, s ha valaki azt használva kérdőjelezi meg a Bibliát és a keresztény tanításokat, akkor jön a vád: „Isten elé helyezted, bálványozod az emberi elmét, a tudományt!” Ezzel aztán el lehet érni, hogy a fundamentalista keresztények lehetőleg nyomjanak el magukban minden gondolkodásra való hajlamot.

Mindazonáltal érdekes kettősség van a fundi kereszténység és a tudomány viszonyában. A fentiek mellett ugyanis az is megfigyelhető, hogy valahol mélyen mégiscsak áhítoznak valamiféle tudományos tekintély általi megerősítésre. Ezért aztán hitvitákban gyakran hozzák fel „érvként” a keresztény tudósokat. Valóban vannak keresztény tudósok, de sokszor ezeknek a tudósoknak nem az a szakterületük, amelyek ütközőterületet képeznek a tudományos és a vallási világkép között.

Azt is le kell szögezni, hogy ugyan vannak keresztény tudósok, de arányuk SOKKAL kisebb a tudóstársadalmon belül, mint általában a keresztényeké a teljes társadalmon belül. Azaz arányaiban a tudósok között kevesebb a vallásos, mint az alacsonyabb iskolázottságúak körében.

Mindig van egy-két olyan keresztény „sztártudós” is természetesen, aki a tudományos tényeket feladja a hite kedvéért. Jó példa erre a fajta „tudósra” a geológus Kurt Wise, aki a fiatal Föld kreacionizmus támogatására adta a fejét. Természetesen pusztán vallási meggyőződésből. Kijelentette, hogy akkor is kreacionista marad ha a világ összes bizonyítéka ellene szól, mert az Isten igéje:

“Vagy a Szentírás igaz és az evolúció téves, vagy az evolúció igaz és a Bibliától kell megszabadulnom… Ott, azon az éjszakán fogadtam el Isten Igéjét, és vetettem el mindent, ami annak valaha ellentmondhat, így az evolúciót is. Egyúttal, nagy fájdalmamra minden tudományos álmomat és reményeimet is tűzre vetettem.”

(Kurt Wise az “In Six Days” c. kreacionista antológiában, 1999)

“Noha vannak tudományos érvek is a fiatal Föld felvetésének elfogadására, én mint kreacionista azért hiszek benne, mert így értelmezem a Szentírást. Amint évekkel ezelőtt, még egyetemista koromban bevallottam tanáraimnak, ha a világ összes bizonyítéka a kreacionizmus ellen fordul, én leszek az első, aki ezt elismeri, de mégis kreacionista maradok, mert az Úr Igéje erre utal. Nekem pedig itt kell állnom.

(Kurt Wise az “In Six Days” c. kreacionista antológiában, 1999)

Innentől kezdve azt hiszem nincs több kérdésünk Wise-hez és a hozzá hasonló „tudósokhoz”… (Ha valaki nyíltan kijelenti, hogy legyen akármilyen bizonyíték is valami mellett vagy ellen, neki ez nem fog számítani, akkor az onnantól valóban megérdemli azt, hogy idézőjelbe tegyük, amikor tudósnak nevezzük.)

De a keresztények kedvenc hivatkozását tudományos tekintélyre azért mégiscsak Albert Einstein jelenti. Nem véletlenül, hiszen amellett, hogy Einstein a 20. század talán legnagyobb zsenije volt, ráadásul még rendkívül karizmatikus (a „karizmatikus” szó itt nem vallási értelmében szerepel 😀 ) személyiség is. Úgyhogy Einstein kisajátítása, szavainak kiforgatása vallási célokra már életében megkezdődött, noha ő maga vehemensen tiltakozott ez ellen!

Egy aktuális eset. Korábban én is beszámoltam arról, hogy Tennessee állam konzervatív képviselői micsoda kampányt indítottak annak érdekében, hogy a kreacionizmust ismét becsempésszék a természettudományos oktatásba, ahol egyébként semmi keresnivalója nincs. Álláspontja melletti érvelésében a republikánus Frank Nicely képviselő Einstein tekintélyét hívta segítségül és azt mondta:

„Úgy gondolom, hogy ha van valami, amivel mindenki egyetérthet ebben a teremben az, hogy Albert Einstein kritikus gondolkodó volt. Tudós volt. Azt hiszem mind egyetérthetünk abban, hogy Albert Einstein okosabb volt, mint bármelyik tudományt oktató tanárunk a középiskoláinkban vagy főiskoláinkon. És Albert Einstein azt mondta, hogy egy kis tudás az ateizmus felé fordítja a fejedet, míg egy szélesebb körű tudás a kereszténység felé fordítja.”

A probléma ezzel csupán az, hogy Einstein sosem mondott ilyet! Akit Nicely szabadon idéz az egy 16-17. századi brit filozófus, Francis Bacon. És ő sem a tudásról beszélt, hanem a filozófiáról: „egy kis filozófia az ateizmus felé hajlítja el az ember elméjét, de a mély filozófia a vallás felé világosítja azt meg”. Természetesen Bacon egy olyan korban mondta ezt, amikor még jóval kevesebb ismerettel rendelkeztünk a minket körülvevő világról, mint manapság.

Nicely hozzátette: „Miért töltünk ennyi időt azzal, hogy két elméletről vitatkozunk – a kreacionizmus elméletéről és az evolúció elméletéről -, amikor egyik oldal sem képes kétségtelenül bizonyítani, hogy igaza van?”

(Forrás: http://thinkprogress.org/2011/04/15/tn-rep-einstein/ )

Kicsit az a versenysportoló vagy játékos jut erről eszembe, aki látja, hogy súlyos vereségre áll, ezért megpróbálja rávenni ellenfelét, hogy egyezzenek ki egy döntetlenben…

Na de nem ebbe akarok most belemenni. A lényeg itt az, hogy a keresztények előszeretettel hozzák fel Einsteint, mint tekintélyt vallásuk mellett – még akkor is, ha ehhez Einsteint alaposan félre kell idézni, vagy éppen olyan szavakat adni a szájába, amiket sosem mondott.

Fórumokon is láttam már ezt keresztényektől: „Einstein is vallásos volt, szóval…”

Szóval akkor tisztázzuk pontosan mit is jelent Einstein „vallásossága”! Semmi olyasmit, amivel egy keresztény (vagy vallásos zsidó – mert ugye Einstein valójában zsidó származású volt) elégedett lehetne!

Itt átadom a szót magának Einsteinnek:

„Számomra az isten szó semmi többet nem jelent, mint az emberi gyengeségek kifejezését és termékét; a Biblia, mint egy tiszteletre méltó, de mégis primitív legendák gyűjteményét, amelyek mindazonáltal eléggé gyermetegek. Semmiféle interpretáció, legyen az bármilyen kifinomult, nem változtathat ezen.”

(Levél a filozófus Eric Gutkindnek 1954. január 3-án)

„Spinoza Istenében hiszek, aki a létezők rendjének harmóniájában fedi fel magát, nem pedig egy olyan Istenben, akit foglalkoztatják az emberi lények sorsai és cselekedetei.”

(Herbert Goldstein rabbi kérdésére válaszolva, hogy hisz-e Istenben)

Ezt külön fogyelmébe ajánlom azoknak, akik Einsteinre, mint a kereszténység melletti tekintélyre szeretnek hivatkozni:

„Természetesen hazugság volt, amit olvasott vallási meggyőződésemről – egy olyan hazugság, amelyet szisztematikusan ismételgetnek. Nem hiszek egy személyes Istenben és sosem tagadtam ezt, hanem világosan kifejeztem. Ha van bennem valami, amit vallásosnak lehet nevezni, akkor az a világ struktúrája iránti határtalan csodálat, amennyire a tudományunk azt fel tudja fedni.”

(Levél egy ateistához 1954-ben)

„Többször is elmondtam, hogy véleményem szerint egy személyes Isten ötlete gyermeteg. Hívhat agnosztikusnak, de nem osztom a professzionális ateisták harcias szellemét, akiknek buzgalma leginkább egy fájdalmas szabadulási akció a fiatalkori vallásos indokrináció béklyóiból. Én jobban kedvelem azt az alázatos attitűdöt, amely megfelel a természetről alkotott intellektuális felfogásunk és saját lényünk megértésének gyengeségének.”

(Guy H. Raner Jr.-nak 1949. szeptember 28-án)

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez… Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Az ember igazán rossz úton haladna, ha a halála utáni büntetéstől való félelem vagy jutalom reménye korlátozná.„

(New York Times Magazine „Religion and Science”, 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)

„Miért írtad nekem, hogy „Isten meg kell hogy büntesse az angolokat”? Egyikükkel sincs közeli kapcsolatom. Én csak mély sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Ő Maga tehető felelőssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára.”

(Svájci kollégájához, Edgar Meyerhez írt leveléből (1915. január 2.), Robert Schulmann hozzájárulásával. CPAE, 8. kötet)

„A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy ő az első, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötődnek.”

(Moszkowski: Conversations with Einstein, 46. o.)

„Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat.”

(Forum and Century 84, „What I Believe\” 193-194. o. (1930); Ideas and Opinions, 8-11. o.)

„Nem tudok egy olyan Istent elképzelni, aki teremtményeit jutalmazza és bünteti, akinek szándékai rólunk, emberekről mintáztattak – olyan Istent, aki az emberi gyarlóságot tükrözi. Számomra elegendő azt a csodát szemlélni, ahogy a tudatos élet az örökkévalóságban állandósul, elég elgondolkodni az univerzum csodálatos felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyésző részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek.”

(A „My Credo\” c. írásából, az Emberi Jogok Német Ligája számára (1932); Leach: Living Philosophies, 3. o.)

„A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.”

(The Religious Spirit of Science\” (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.)

„A tudományos kutatás arra épül, hogy mindent a természet törvényei határoznak meg és ez igaz az emberek cselekedeteire is. Ennél fogva egy kutató tudós aligha hihet abban, hogy az eseményeket befolyásolhatja egy ima, azaz egy Felsőbbrendű Lény felé kifejezett kívánság.”

(Válasz egy gyermeknek, aki azt kérdezte imádkoznak-e a tudósok)

„Ha ez a lény mindenható, akkor minden esemény, beleértve minden emberi cselekedetet, minden emberi gondolatot, minden emberi érzést és törekvést szintén az Ő munkája. Hogyan lehetséges felelőssé tenni az embereket a cselekedeteikért és gondolataikért egy ilyen mindenható Lény előtt? Ha büntetne és jutalmazna, akkor azzal bizonyos mértékig Magáról mondana ítéletet. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a Neki tulajdonított jósággal és igazságossággal?”

(Albert Einstein: Out of my later years)

„Nem hiszek a teológia Istenében, aki jutalmazza a jót és bünteti a gonoszt.”

(Albert Einstent idézi William Miller a Life magazin 1955. május 2-i számában)

„Számomra a zsidó vallás, akárcsak az összes többi, a leggyermetegebb babonák megtestesülése. És a zsidó embereknek – akik közé én örömmel tarozom és akikhez mély rokonság fűz – nincs semmilyen más képességük, mint az összes többi embernek. Tapasztalatom szerint nem jobbak, mint más emberi csoportok, bár a legrosszabb ráktól megóvja őket a hatalom hiánya. Egyébként semmi ’kiválasztottat’ nem látok bennük.”

(Levél a filozófus Eric Gutkindhez 1954. január 3-án)

„Egy olyan ember, akinek meggyőződése a vallása igazsága valójában sosem toleráns. A legkevesebb, hogy szánakozva tekint más vallások követőire, de általában nem áll meg itt. Egy vallás hűséges követője mindenekelőtt meg fogja próbálni meggyőzni azokat, akik más vallásban hisznek és általában gyűlölködővé válik, ha nem sikerül. Azonban a gyűlölet ezután üldözésbe csap át, ha többségi hatalom áll mögötte.”

(Levél Solomon Goldman rabbihoz)

“Első kiútként ott volt a vallás, amit minden gyermekbe elültetnek a tradicionális oktatási gépezeten keresztül. Így én – noha teljesen vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mély vallásosságra jutottam, amely azonban hirtelen véget ért 12 éves koromban. Népszerű tudományos könyvek olvasása során hamarosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Biblia történetei nem lehetnek igazak. A következmény a szabadgondolkodás pozitívan fanatikus orgiája lett azzal a benyomással, hogy az ifjúságot az állam szándékosan félrevezeti hazugságokkal; ez letaglózó hatással volt.”

(Albert Einstein, Önéletrajzi jegyzetek – megjelent 1979-ben)

Források (még több idézettel Einsteintől Istenre és a vallásra vonatkozóan):

http://atheism.about.com/od/einsteingodreligion/tp/Einstein-on-a-Personal-God.htm
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus/idezetek/
http://www.stephenjaygould.org/ctrl/quotes_einstein.html

Mielőtt pedig valaki ezzel a történettel (vagy magyarul) hozakodna elő – ezzel megintcsak az a probléma, mint Mr. Nicely idézetével, hogy keresztény hamisítvány. Bár ettől még sajnos eléggé elterjedt internetes “városi legenda” lett. Számos blogot és weboldalt láttam, ahol keresztények ebben a (hamis) történetben látják bizonyítottnak, hogy Einstein osztozott a hitükben. Sajnos azonban le kell törnöm a nagy lelkesedést: egyetlen Einstenről szóló hivatalos, hiteles leírásban, életrajzban, visszaemlékezésben sem szerepel a történet. Forrása ismeretlen – az interneten pedig bárki írhat bármit. Mindazonáltal a keresztények tudományos tekintély (főleg Einstein tekintélye) iránti vágyakozását jól mutatja az a tény, hogy futótűzként terjedt el az írás a neten és a legtöbb blogon, fórumon, weblapon, amelyen idézik el is hiszik, hogy valós a történet.

Érdekes dolog ez amúgy – miért kell a keresztényeknek folyton ilyen trükkökhöz, hazugságokhoz, hamisításokhoz folyamodniuk a hitük “igazolására”? Legalább ebben nem változott semmi a Biblia kora óta. Meg a hiszékenységükben sem…

Itt van az igazság a sztori hátteréről egy városi legendákról szóló weblapon: http://www.snopes.com/religion/einstein.asp

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

12 responses to “Tekintélyre hivatkozás, avagy a keresztények Einstein mániája

  1. li

    2011. április 29. péntek at 22:43

    Az alapvető probléma (a hamisítás mellett) azért mégis a tekintélyelvűség, nem? Még ha Einstein hitt is volna egy személyes istenben, abból sem következne, hogy az létezik.

    (Az idézet forrása nem véletlenül Francis Bacon angol filozófus?)

     
    • ateistanaplo

      2011. április 30. szombat at 06:39

      (Az idézet forrása nem véletlenül Francis Bacon angol filozófus?)

      De. Köszi. Kijavítottam.

      Természetesen maga a tekintélyre hivatkozás is probléma. De ha még hamisítanak is, hogy tekintélyre tudjanak hivatkozni az méginkább jelzésértékű.

       
      • li

        2011. április 30. szombat at 20:41

        Abban valóban van valami sajátos báj, hogy egy a maguk szájízére “igazított” tekintélyre hivatkozva próbálják magukat legitimálni 🙂
        De miközben számomra Isten léte/nemléte szempontjából egyszerűen nincs különösebb jelentősége Einstein álláspontjának, nekik van. Persze a jó válasz ezekre pl. ez: “És ha Einstein Zeuszben hitt volna, akkor te most áttérnél?”

         
  2. Chakravartin

    2011. július 16. szombat at 09:03

    A valóságot egy ember hite sem változtathatja meg. Az igazság történetesen akkor is az igazság marad, ha senki sem propagálja.

    Nem is gondoltam volna, hogy Einstein ilyen jókat írt a vallás témakörében. Ez tetszik a legjobban:

    “Én jobban kedvelem azt az alázatos attitűdöt, amely megfelel a természetről alkotott intellektuális felfogásunk és saját lényünk megértésének gyengeségének.”

     
    • Alter reg (@igazi_alterego)

      2012. június 25. hétfő at 23:44

      az igazsággal az a legnagyobb gond, hogy teljesen szubjektív. ahogy az un. valosag is.

       
      • Warlord

        2012. június 26. kedd at 12:19

        Az igazsag lehet szubjektiv,viszont a valosag mar nem,mert az az,ami adott!
        Legfeljebb a valosagrol alkotott kep az,ami szubjektiv,de azt meg mar nevezhetjük igazsagnak!

         
  3. detox

    2011. szeptember 6. kedd at 01:21

    azért ennek fényében kiderül, hogy Einstein ateista sem volt 🙂

     
    • ateistanaplo

      2011. szeptember 6. kedd at 04:58

      És ez mennyiben teszi jogossá a hivatkozásokat rá keresztény részről, amikor ő egyértelműen ostobaságnak tartotta a vallásukat, meg a Bibliájukat?

       
    • math

      2012. június 21. csütörtök at 23:33

      Ez így, ebben a formában nem igaz. Az idézetekből kiderül, hogy Einstein nem hitt a személyes istenben, aki csodákat tesz. Hogy hívjuk ezt a hitet? Teizmus. Tehát Einstein nem hitt a teizmusban, azaz ateista volt a szó legszűkebb értelmében.

      Ez a Spinoza istene, meg hasonlók az panteizmusra utal, de Einstein meglehetősen zavaros volt. Most azért, mert fizikában alkotott valamit, amit az ő nevéhez kötünk (egyébként félig kész volt, félig nem ő alkotta, mert a tenzorokhoz már hülye volt), attól még vallási kérdésekben lehetett következetlen. Nem gondolta azt a dolgot végig rendesen, és a megfogalmazását sem.

       
    • Warlord

      2012. június 23. szombat at 09:37

      Azonban hogy Einstein nem volt keresztyen,az biztos es itt most ez a döntö! 😀

       
  4. krisztianerik

    2012. június 28. csütörtök at 17:42

    Részlet A. Einstein 1946-ban írott önéletrajzából:

    “A hajszából az első kivezetô utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is – noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben ”

    Tehát Einstein valóban vallásos és istenhívő volt gyerekkorában, de felőttként már nem.

     
  5. Roka Rudi

    2012. december 28. péntek at 01:29

    Mikor szabadul fel végre az euroatlanti civilizáció a kereszténység illetve a világ, az emberiség a vallások agyterrorja alól? Mikor lesz vége az agyhalálnak, amiben 2000 éve és még most is, bármi áron akarja a tömeget tartani ez a globális maffia? Mikor fejlődik oda az emberiség végre, hogy ráébred, kígyót melenget a mellén, mert egy parazita, tömeggyilkos, erőkszakszervezet, egy terrormaffia évezredek óta erőszakosan, arrogánsan pofátlanul és hazugságait erőltetve turkál az agyakban, zsebekben, alsóneműben MINDENBE beleokoskodik, bele erőszakoskodik, mindent akar magának… testet lelket politikát, kultúrát, tudományt MINDENT, s mint ahogy ezer éven át ez sikerült is ennek a nácizmust messze túlszárnyaló tömeggyilkos emberiségellenes bűnszervezetnek megszerezni a hatalmat és rémuralmat fenntartani, úgy gondolják jelen elitjei hogy ezt el lehet újra még érniük egyszer, s gőzerővel dobják be a Semjén Zsoltokat, Hoffman Rózsákat, hogy mérgezzék, aknázzák tovább a társadalmakat, az elveket “értékeikkel”… Mikor látja végre be az emberi civilizáció hogy a vallások élükön a kereszténység, az emberiség legnagyobb legdestruktívabb tragédiája, hátráltató tényezője, gyakorlatilag egy elmevírus és egy hozzákapcsolódó bűnszervezet, mely évezredek óta áttétes rákként szövi át, mérgezi, mételyezi az eszméket, az elméket, a társadalmakat, mindent amit csak tud… és mikor mondjuk ki végre az igazságot, nevezzük nevén a meztelen királyt, hogy ELÉG VOLT BELŐLÜK! Tűnjenek el mindenhonnan minden szinten, az elrabolt, elbitorolt véres és csillagászati vagyont visszavenni, a bitorolt ingatlanokat visszavenni és embermilliárdok ezerévnyi sanyargatásáért és megszámlálhatatlan de vélhetőleg szintén százmilliós nagyságrendű ember évezredek alatt való konkrét kiírtásáért legalább olyan státuszba helyezni őket mint a nácikat, hiszen utóbbiak betiltva kiiktatva izolálva vannak, holott “csak” 20 évig tették ugyanezt, és “csak’ néhány tízmilliós nagyságrend szárad a lelkükön. A keresztényterror ugyanezt vagy durvábbat sokszorosan több ideig sokszorosan több emberen követte el és mégis él és virul és aknázza, rombolja továbbra is a társadalmakat.. nincs nagyobb hátráltató tényező, nagyobb kártevő mint a vallások és élükön a kereszténység, nekik köszönhető az a gondolkodásmód, ami miatt épp most is a bolygón a helyzet az, hogy egyetlen napon 100 000 ember pusztul el a nyomor miatt, embermilliárdok nyomorognak nélkülöznek, emberhez nem éltó szinteken vegetálnak, miközben néhány százaléknyi elit meg dőzsöl pazarol fényűz… ez a keresztény modell… amíg ez alól nem szabadulunk fel végleg és nem töröljük el írmagjában a keresztény elmevírust, addig ugyanez a nyomorúság marad a Földön, élünk tovább agyhalálban (hiszen az ateisták nagy része is keresztények által évezredek óta plántált torz beteges gondolkodás mód rabja), és egyre csökken az emberiség esélye hogy a jó úton szabaduljunk meg tőlük, a békés, a kevésbé veszteséges módon lépjünk túl rajtuk, fejlődjünk végre tovább.. ehelyett egyre inkább haladunk afelé, hogy főleg ennek a tömegpszichózisnak a hatására KI FOGUNK PUSZTULNI… a 24 óra utolsó perceiben vagyunk hogy végre felébredjünk, összefogjunk és felszabaduljunk a vallások agyterrorja, agymosása, agyhalála alól, mert már most is késő….

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: