RSS

Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra

15 ápr

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110415-egyetlen-mutacio-hozta-letre-a-pettyesaraszolo-sotet-szinvaltozatat.html

Írta: Pesthy Gábor
2011. április 15., péntek, 11:20

A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Előbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös ős mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.

A szürke pettyesaraszoló vagy nyírfaaraszoló (Biston betularia) az egyik legismertebb, tankönyvekben is szereplő példa a természetes kiválasztódásra. Ennek az éjjeli lepkének két (pontosabban három, mert létezik egy köztes forma is) színváltozata van: egy világosabb, pettyes változat, az úgynevezett typica és egy sötét, majdnem fekete változat, a carbonaria. Nagy-Britanniában az ipari forradalom előtt a pettyesaraszolók zöme a világos színváltozatba tartozott.

Ipari melanizmus

Az ipari forradalom miatt megnövekedő légszennyezés hatására azonban a nagyvárosok környékén élő lepkék között a 19. században egyre elterjedtebbé vált a sötét színváltozat. A 20. század elejére Manchester környékén a pettyesaraszolók 98 százaléka már fekete volt. Az evolúcióelmélet követői úgy magyarázzák ezt az arányeltolódást, hogy a légszennyezés miatt kormossá vált fákon kevésbé észrevehetők a sötét lepkék, mint a világosak, tehát ritkábban esnek fő ellenségeik, a madarak áldozatául. A természetes kiválasztódás tehát előnyben részesítette a sötét változat elterjedését.

A környezetszennyezést visszaszorító szigorú szabályok hatására a jelenség most fordítva is lezajlik. Az 1970-es években a sötét populáció kezdett visszaszorulni a világos lepkék javára, és a folyamat most is tart.

A jelenség tehát vitathatatlanul létezik, de sajnos ennek az úgynevezett
ipari melanizmusnak
a leírója, Bernard Kettlevell nem volt elég gondos az elképzelést igazoló vizsgálatainak megtervezésekor. Hibásan végezett kísérleteiből azt a téves következtetést vonta le, hogy a pettyesaraszolók napközben a fák törzsén pihennek, ahol még “a vak is láthatja”, hogy a fekete lepkék jobban beleolvadnak a kormos zuzmóval borított háttérbe, mint a világos színű alakok.

Kreacionista támadások

Ezzel jelentős muníciót adott a kreacionistáknak, ugyanis néhány évvel később kiderült, hogy a pettyesaraszolók nem pihennek meg önszántukból a veszélyes fatörzseken, jobban kedvelik az ágakat és az ágelágazódásokat a fák árnyékos koronáiban. Ráadásul a madarak látják az ultraibolya tartomány egy részét is, így ellenük más védőszínt kell bevetni, mint az emberek ellen. A kreacionisták rögtön lecsaptak erre a tévedésre, és az egész elméletet megkérdőjelezték.

Egyes kritikusok odáig mentek, hogy kijelentették: “az evolúcióról szóló vita szempontjából azonban végeredményben teljesen mindegy, hogy egy vagy több folyamat idézte elő a pettyesaraszoló lepke színváltozatainak váltakozását. Ugyanis az egész eseménylánc során semmilyen új tulajdonság nem jelent meg a lepkékben, így a legfőbb kérdéssel, a fajok megjelenési módjával kapcsolatban a jelenség semmiféle támpontot nem nyújt”.

Egy mutáció is lehet hasznos

Azt eddig sem állította senki, hogy a pettyesaraszoló sötét színváltozata új faj lenne. A Science-ben most megjelent új kutatási eredményekből azonban kiderül, hogy a kreacionisták tévedtek, amikor azt állították: “semmilyen új tulajdonság nem jelent meg a lepkékben”. Ilik Saccheri, a Liverpooli Egyetem
evolúciós biológusa és munkatársai ugyanis molekuláris genetikai módszerekkel kimutatták, hogy egy közös ősben létrejött egyetlen mutáció okozta a sötét pigmentek felhalmozódását (azaz a melanizmust) az egyébként jellemzően világos színezetű lepkében.

Korábbi vizsgálatok során már kiderült, hogy a sötét színezet nem áll kapcsolatban egyetlen olyan genetikai útvonallal sem, amelyről ismerték, hogy melanizmust okoz rovarokban. Az sem volt világos, hogy a lepke sötét változata többször vagy egyszer alakult-e ki.

Saccheri csoportja a kapcsoltsági térképezésnek nevezett genetikai eljárást alkalmazta a melanizmusért felelős gén felderítésére. A kapcsoltsági térkép aszerint rendezi csoportokba a jellegeket, hogy milyen gyakran adódnak át együtt (kapcsoltan) a következő generációba. Ez azt jelzi, hogy milyen közel helyezkednek el egymáshoz a kromoszómán. Minél közelebb helyezkednek el egymáshoz a jellegek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy együtt adódnak tovább.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a melanizmusért felelős génváltozat a 17-es kromoszómán helyezkedik el. Miután meghatározták a kromoszómarégiót, a kutatók megvizsgálták a Britannia-szerte 1925 és 2009 között gyűjtött lepkepéldányokat. Megállapították, hogy a sötét lepkékben lévő mutáció közvetlen közelében a génváltozatok azonos csoportja zsúfolódik össze a kromoszómán. Ez azt bizonyítja, hogy a természetes szelekció nem túl régen hatott egy egyetlen egyedből származó előnyös mutáció elterjedésére. Amennyiben ugyanis a mutáció már hosszabb ideje meglett volna a populációban, vagy több egyedből származott volna, akkor az együtt öröklődő jellegek vizsgált csoportja nagyobb változatosságot mutatna.

“Az előbbiekből következik, hogy nemcsak az adott mutáció terjedt el villámgyorsan a populációban, hanem a mutáció körüli egész kromoszómadarab” – mondja Saccheri. A kutatók következő feladata a pettyesaraszoló melanizmusáért felelős gén szekvenciájának meghatározása lesz. A gént össze akarják hasonlítani az észak-amerikai pettyesaraszolók hasonló génjével, hogy kiderítsék, vajon ugyanaz a mutáció felelős-e ott is a sötét lepkék párhuzamos felemelkedéséért és hanyatlásáért.

 
18 hozzászólás

Szerző: be 2011. április 15. péntek hüvelyk Evolúció/ID/Kreácionizmus, Tudomány

 

Címkék: , , ,

18 responses to “Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra

  1. K Ádám

    2011. szeptember 2. péntek at 19:24

    Ez itt jó lesz a reagáláshoz. A konkrét esetről egyébként azt olvastam, hogy azoknak a lepkéknek a fák kérge nem a természetes közegük. A róluk való fotók beállított képek, egyszerűen a kutató tette rá az egyedet a fára az elmélet kedvéért. (Ez szerintem olyasmi, mintha katicabogarat tennél pettyes túrórudira..)

    Más. Az abiogenezis nem olyasmi mint a jeti, hogy ‘még nem találták meg’, de talán létezik.
    Az biológiában az anyag nem csak él, de reprodukálódik is. Ehhez az életnek programra van szüksége, mivel véletlenszerűen nem reprodukálhatná magát. A program lényege, hogy olyan ismétlődő elemekből álló molekulaláncokat alkalmaz amelyek saját rendszerében olvashatóak és kivitelezhetőek! Nem tudom, hogy a ma ismert legprimitívebb élőlény genetiki kódjában hány ilyen ismétlődés van, de több mint amennyi a statisztika szerint lehetséges, mivel az kizárja a szisztematikus ismétlődések lehetőségét egy olyan molekulaláncban amelyben az elemek kémiailag lényegesen többféleképpen kapcsolódhatnak, mint ahogy. A kettes számrendszerre kivetítve ez olyan, mintha lenne egy primitiv program 000100010001 ismétlésekből. Ez statisztikailag kizárható. Ha a legprimitivebb élőlényben nincsenek ilyen szisztematikus ismétlődések, akkor tulajdonképpen nem beszélhetnénk esetében genetikai kódról sem. de mivel a legprimitívebb élőlény is képes reprodukcióra, ezért kell legyen genetikai kódja, és az kell tartalmazzon felismerhető szisztémát, ismétlődő alakzatok mástól megkülönböztethető, tipikus rendszerét.

    A probléma mindezzel az, hogy az első reprodukcióhoz, melyben valóban az élő lény másolódik erre, és az ezt olvasni képes fehérjeszerkezetre, valamint az alkalmazói mechanizmusra amely a programot realizálja egyszerre volt szükség. A sejtekben ezek a genetikai kódok egy vezérelt a sejtre jellemző rendszerben valósulnak meg a sejt programja szerint. A valódi reprodukcióban a végeredményt kevésbé határozzák meg a véletlenek, mint a direkt folyamatok.
    A kémia a sejteknek e vezérlőrendszere nélkül nem hordoz olyan kényszerítő törvényeket, melyek a molekulákat felismerhető, más molekuláktól megkülönböztethető, ismétléseiből valamilyen matematikai szisztémát mutató információs láncot hozzon létre. Emellett persze nincs olvasó, és alkalmazó struktúra sem..
    Az abiogenezis az eddig felállított mesterséges körülmények között, illetve az eddig feltárt természetes körülmények között nem valósult meg. A jelenlegi tudománynak, és a jelenleg ismert természetes világnak, és megvalósított nem természetes környezetnek bizonyítottan nem része.
    Szisztematikus jellegéből adódóan pedig a passzív kémiai folyamatokból levezethetetlen, statisztikailag kizárható. A véletlen nem épít szisztémát. A természeti törvényekben nincsenek véletlenek, csak tökéletesen fel nem tárható tényezők melynek eredői változók de kimenetelük előre meghatározott.

     
    • Xmes

      2011. szeptember 3. szombat at 09:38

      Szia!

      Már ne is haragudj, de elég sok butaságot hordtál össze ebben a szösszenetben. Már rögtön az elején (amellett, hogy csalással vádolod a tudományt, anélkül, hogy bármit felmutattál volna az igazad mellett) ezzel:
      “Az biológiában az anyag nem csak él, de reprodukálódik is.”
      Ez egy nagy butaság. AZ ANYAG NEM ÉL. Az az (bármelyik típusú) anyag ami az az élőlényekben található, semmiben nem különbözik azoktól az ugyanolyan típusú anyagoktól, amik nem élőlényekben vannak, az univerzumban bárhol.
      A szemléltetés kedvéért mindig azt szoktam mondani, hogy azok a H2O (víz) molekulák amik benned vannak, az ég világon semmiben nem különböznek azoktól a H2O molekuláktól, amikkel a WC-d húzod le, vagy az autót mosod, vagy épp az Europa holdon vannak. És ugyanez érvényes az élőlényeket alkotó összes többi molekulára, ionra, stb, stb.
      Az anyag nem él. Az élet az az anyagok közötti kémiai és elektrokémiai láncfolyamatok összessége.
      Továbbá az anyag nem is reprodukálódik, nem tud. Ahhoz, hogy akármelyik élőlény szaporodjon, mindig külső forrásból gyűjt be hozzá építőanyagokat, amikből a teste létrehozza a másik hozzá hasonló egyedet. Világos és egyértelmű, hogy ebben sincs szó az anyag reprodukciójáról.

      “Ehhez az életnek programra van szüksége, mivel véletlenszerűen nem reprodukálhatná magát.”
      Ez kivételesen igaz, mármint az, hogy véletlenszerűen nem kódolhatja magát. Bár a program szót célszerű lenne idézőjelben használni, mivel a genom semmilyen értelemben sem tartalmaz semmilyen információt (az mellékes, hogy mesterséges definíciók szerint rá lehet fogni, hogy igen, de valójában nincs szó tényleges információ tárolásról, sem program futásról).
      Az egész csak kémia.
      A anyag B anyag jelenlétében, A1 környezeti feltételek mellett AB hatást fejt ki.
      B anyag B anyag jelenlétében, B1 környezeti feltételek mellett BB hatást fejt ki.
      C anyag B anyag jelenlétében, X környezeti feltételek mellett Z hatást fejt ki.
      Egy adott anyag, adott más anyag(ok) jelenlétében, meghatározott környezeti feltételek mellett mindig ugyanazt a hatást váltja ki. Így működik az univerzumban minden. Így működik a fehérje szintézis is, ezért (is) tudjuk kideríteni, hogy melyik gén mit “kódol” (és mint írtam, valójában nem kódol semmit, ezért tettem idézőjelbe).
      Az élet (minden élet) az minden tekintetben és minden szinten CSAK ÉS KIZÁRÓLAG SZÍNTISZTA KÉMIA ÉS ELEKTROKÉMIA. Semmi több.

      “Nem tudom, hogy a ma ismert legprimitívebb élőlény genetiki kódjában hány ilyen ismétlődés van, de több mint amennyi a statisztika szerint lehetséges”
      Ezt légyszi fejtsd ki nekem. Milyen statisztika zárja ki, hogy a genom akármelyik része akárhány példányban ismétlődjön? Mert a megfigyelések szerint ezt semmi sem zárja ki.
      Itt van az ember. A teljes genomnak alig 10%-a az ami tényleg közrejátszik az egyed létrejöttében és működésében (a fúziótól a haláláig), az összes többi csak ismétlődő redundancia, már nem működő pszeudogén (evolúciós örökség), hulladék (hibás duplikátumok) és vírusok által beimportált vírus gének.

      “mivel az kizárja a szisztematikus ismétlődések lehetőségét egy olyan molekulaláncban amelyben az elemek kémiailag lényegesen többféleképpen kapcsolódhatnak, mint ahogy.”
      Ne haragudj, de ennek a mondatnak nincs értelme. Hogyan kapcsolódhatnak a molekulák egy molekulában több féle módon, mint ahogy képesek rá? Nem érzel itt ellentmondást?

      “Ha a legprimitivebb élőlényben nincsenek ilyen szisztematikus ismétlődések, akkor tulajdonképpen nem beszélhetnénk esetében genetikai kódról sem.”
      És mint írtam, valójában egyáltalán nem beszélhetünk genetikai kódról. Semmilyen értelemben sem. Az emberek csak rá húzzák, hogy márpedig az, mert analógiákban gondolkodnak, és ezért így könnyebb elmagyarázni, és megérteni. Főleg azok számára, akik egyáltalán nem értenek hozzá.
      NINCS ÉS SOHA NEM IS VOLT SEMMILYEN GENETIKAI KÓD, PROGRAM, STB. EZ CSAK ANALÓGIA. Semmi több.

      “de mivel a legprimitívebb élőlény is képes reprodukcióra, ezért kell legyen genetikai kódja, és az kell tartalmazzon felismerhető szisztémát, ismétlődő alakzatok mástól megkülönböztethető, tipikus rendszerét.”
      A vírusoknak is van genetikai kódja, pedig az definíció szerint nem élőlény, mivel nem táplálkozik, és még csak nem is szaporodik. Erre mit szólsz?

       
      • K Ádám

        2011. szeptember 7. szerda at 14:11

        “A vírusoknak is van genetikai kódja, pedig az definíció szerint nem élőlény, mivel nem táplálkozik, és még csak nem is szaporodik. Erre mit szólsz?”

        Úgy tudom csak gazdaszervezet nélkül képtelen szaporodni, épp ezért nem is evolúciós alap ha az élet eredetét vizsgáljuk.

        “A teljes genomnak alig 10%-a az ami tényleg közrejátszik az egyed létrejöttében és működésében (a fúziótól a haláláig), az összes többi csak ismétlődő redundancia, már nem működő pszeudogén ”

        Vágd ki a génből, és nézd meg, hogy működik-e úgy is! A szöget tulajdonképpen a kalapács feje üti be, a nyél csak arra van hogy valahol megfogjuk..

        “NINCS ÉS SOHA NEM IS VOLT SEMMILYEN GENETIKAI KÓD”

        Ha a testi sejtek mindegyikében nem volna benne az egész test felépítéséhez szükséges információ, ezt el is fogadnám.

         
  2. K Ádám

    2011. szeptember 2. péntek at 19:31

    Még egyszerűbben. A tudomány (azaz az ember) nem ismer olyan genetikai kódot, amelyet kémiai törvény hoz létre.

     
    • Xmes

      2011. szeptember 3. szombat at 09:01

      De ismer. Mindegyik az ugyanis. Különben hogy tudnának létrehozni szintetikus, teljes mértékben mesterséges DNS-ből élő és szaporodásra képes baktériumokat? Ha nem tudnák, hogyan működik és hat a fenotípusra a genom, és nem tudnák és értenék, hogy az egész csak kémia, akkor ezt nem tudnák létrehozni. Ahogy emberi inzulint termelő tehenet sem, vagy világító egereket és kutyákat sem pl. Márpedig már ezeket mind meg tudjuk csinálni.

       
      • Lucius

        2011. szeptember 3. szombat at 10:25

        Bizony bizony így van ez:

        http://index.hu/tudomany/2009/05/28/zolden_vilagito_majmot_hoztak_letre/

        “Japánban a világon elsőként olyan génmódosított főemlőst hoztak létre, amelynek zölden fluoreszkál a bőre, és ezt a tulajdonságot utódaira is át tudja örökíteni. Ez a genetikai beavatkozás izgalmas távlatokat nyit meg az orvosi kutatások előtt…”

         
      • K Ádám

        2011. szeptember 7. szerda at 14:15

        “Különben hogy tudnának létrehozni szintetikus, teljes mértékben mesterséges DNS-ből élő és szaporodásra képes baktériumokat?”

        A teljes mértékben szintetikus DNS-t egy teljes mértékben természetes DNS letekert láncából szintetizálják. Azaz mégsem annyira teljes mértékben szintetikus a mesterségesen lemásold DNS. Azt pedig létező baktérium membránjába oltják így hoznak létre szintetikus baktériumot, valami ilyesmit olvastam erről.

         
  3. ateistanaplo

    2011. szeptember 3. szombat at 08:21

    @ K Ádám

    Kicsit zavarosnak tűnik számomra, amit leírtál, de próbálom kivenni mit akarsz mondani.

    Abban, amit leírtál rögtön ott problémát látok, hogy azt feltételezik a tudomány szerint egy lépésben alakultak ki egyszerű kemikáliákból a legegyszerűbb életformák. Erről szó sincs – a tudomány nem ezt állítja, úgyhogy ez egy kreacionista szalmabáb érvelés. Hogy mik lehettek a közbenső lépések az jelenleg is kutatások tárgyát képezi. Arra is több elmélet létezik, hogy mik voltak az első replikátorok és milyen természetes folyamatok során alakultak ki, de az biztos, hogy nem a DNS-ről beszélünk és nem olyan folyamatokról, amelyek a mai modern sejtekben lejátszódnak.

    Ha beszélsz angolul, akkor ajánlom a figyelmedbe ezt a cikket: http://www.talkorigins.org/faqs/abioprob/abioprob.html
    És egyébként az egész Talk Origins weboldalt.

    Nem véletlen egyébként, hogy a kreacionisták az abiogenezis környékén próbálnak valamit hókuszpókuszolni, hiszen valóban itt van még a legtöbb bizonytalanság. Ugyan az, hogy MÉG nem tudunk valamit nem jelenti azt, hogy Isten csinálta, csak azt, hogy MÉG nem tudjuk. De amint mondtam az evolúció ténye önmagában is elegendő ahhoz, hogy aláássa a keresztény tanítást, nincs szükség hozzá bármit tudnunk az abiogenezisről. Még egyszer:

    https://ateistanaplo.wordpress.com/2011/06/05/fundikat-sokkol-juniusi-szamaval-a-christianity-today/

    És ez: https://ateistanaplo.wordpress.com/2011/06/09/a-biologos-a-teologusok-segitseget-varja-adammal-es-evaval-kapcsolatban/

    Akár kiderülhetne az is, hogy az abiogenezist valamiféle istenség (vagy más értelmes életforma – pl. egy földönkívüli) indította el, csakhogy ez akkor sem a keresztény isten lenne, lévén a bibliai teremtéstörténet és az arra épülő egész keresztény üdvterv nem egyeztethető össze azzal, amit ma már elég biztosan és bizonyítékokkal körbebástyázva tudunk az evolúcióról.

     
  4. xingtao

    2011. szeptember 3. szombat at 11:01

    A Critical Biomass nevű biológus blogon van pár bejegyzés erről :
    http://criticalbiomass.freeblog.hu/categories/Abiogenezis/

     
  5. Warlord

    2011. szeptember 3. szombat at 12:00

    Szathmáry Eörs – Az élet keletkezése

    http://epa.oszk.hu/00700/00775/00059/2003_10_02.html

     
  6. K Ádám

    2011. szeptember 7. szerda at 14:25

    “De amint mondtam az evolúció ténye önmagában is elegendő ahhoz, hogy aláássa a keresztény tanítást”

    A ‘keresztény tanítás’, egy egyszerű családfa Ádámtól-Ábrahámig. Akkor még nem volt kereszténység, ez csak tágabb családi krónika. Semmi tudományosság nincs benne, ez csak egy generációk közt átadott örökség.

    Az evolúció ténye minthogy nem történelmi tényeket dolgoz fel, nem vethető össze írott családtörténeti adatokkal. Az evolúció ténye mint tágabb eseménysor magába foglalja a törzsfejlődés tényét mely folyamatszerűen feljegyzetlen, ember által nem látott tény.
    Az evolúció mozgóképét a paleontológia, és a jelen természet állóképeiből dolgozza össze az evolúcióelmélet tudományága.

     
    • ateistanaplo

      2011. szeptember 9. péntek at 12:07

      Látom nem vagy hajlandó elolvasni ezt a cikket: https://ateistanaplo.wordpress.com/2011/06/05/fundikat-sokkol-juniusi-szamaval-a-christianity-today/

      Vagy ha elolvastad, akkor továbbra is csak terelsz és terelsz és terelsz. Nem válaszolsz a felvetett problémákra, helyette mindig áttereled valami másra a szót és belöksz valami zavaros eszmefuttatást, aminek gyakorlatilag semmi köze a lényeghez, ráadásul hülyeség is.

      “A ‘keresztény tanítás’, egy egyszerű családfa Ádámtól-Ábrahámig. Akkor még nem volt kereszténység, ez csak tágabb családi krónika. Semmi tudományosság nincs benne, ez csak egy generációk közt átadott örökség.”

      Mi köze van ennek ahhoz, amit a fenti cikk tartalmaz? Tényleg csupán egy családfát látsz az Ószövetségben? Semmiféle állítás nincs arra vonatkozóan a Bibliában, hogy Ádám és Jézus között mi a kapcsolat? Semmiféle állítás nincs arra vonatkozóan a Bibliában, hogy az eredendő bűn és Jézus keresztáldozata között mi a kapcsolat? És ha kiderül, hogy nem volt Ádám és Éva, nem volt eredendő bűn, akkor ennek valóban semmi kihatása nincs az egész keresztény tanítás lényegére, ami Jézus keresztáldozata?

      Te is tudod, hogy van. Talán éppen ezért nem válaszolsz tisztességesen.

       
      • K Ádám

        2011. szeptember 15. csütörtök at 18:42

        Nem olvastam végig a cikket csak beleolvastam. Azt mondja, hogy 100ezer éve 10ezer egyedtől származik az emberiség.
        Ez azt jelenti, hogy 100ezer éve 10ezer egyed nem kevesebb szülőtől származott? Ha kevesebb szülő egyedtől származott akkor miért nem 100.500 év, és 8.000 egyed? Miért húzható meg egy ilyen konkrét törésvonal?

        (nem találtam abiogenezises, vagy genetikai kódos témát, de ha van még kedvem ilyesmiről beszélni, tehetjük másik topicban..)

         
    • Xmes

      2011. szeptember 9. péntek at 12:27

      “Az evolúció ténye minthogy nem történelmi tényeket dolgoz fel”
      Hanem miket? Az evolúció az történelem. Nem az emberi társadalmaké, hanem az egész emberi fajé, és minden létező és valaha volt fajé. Az evolúció tudománya pontosan, hogy történelmi tényeket dolgoz fel (ellentétben a teológia “tudományával”, ami csak meséket dolgoz fel), pont úgy, mint a régészet, vagy a történelem tudományok. Hisz a bizonyítékok tömkelege létezik, és ezerféleképp vizsgálhatóak. Pont, mint egy ókori agyagedény, vagy egy 300000 éves pattintott kőszerszám.

       
  7. ateistanaplo

    2011. szeptember 16. péntek at 07:25

    @ K Ádám

    A népesedés alakulása nem lineárisan vagy exponenciálisan folyamatosan emelkedő, hanem vannak benne törések, vannak visszaesések. Járványok, globális természeti katasztrófák (pl. jégkorszak) stb. A legszűkebb “üvegnyak” (azt hiszem így hívják) az volt, amikor kb. 10 ezer egyed élt.

     
  8. K Ádám

    2011. szeptember 29. csütörtök at 19:15

    “A legszűkebb “üvegnyak” (azt hiszem így hívják) az volt, amikor kb. 10 ezer egyed élt.”

    Azaz előtte több ember volt? Vagy néhány generációval előtte nem voltak ugyanazok? Mit mondanak, hány gyerek élte meg a felnőtt kort egy családból?

     
  9. K Ádám

    2011. szeptember 29. csütörtök at 19:29

    ” Pont, mint egy ókori agyagedény, vagy egy 300000 éves pattintott kőszerszám.”

    Pont hogy nem. Amikor tárgyakat nézünk, azokat valóban tárgyakként kezeljük, azaz nem vetítünk ki rájuk közvetlen fejlődést, hanem inkább közvetett fejlesztést látunk benne. A csontokra ettől eltérően fejlődést vetítünk, mivel ez tűnik kézenfekvőnek. A feltételezésünk lehet tény, olyasmi amit tényként könyvelünk el, de aligha megtapasztalás.

    (A földtörténeti korok, az azokban található faji rétegződések erősíthetik a következtetésünk helyességét, amennyiben a rétegződés valóban időbeli eltolódás következménye.)

    nem tudom, hogy a földtörténeti rétegek hol milyen formában tárhatók fel. Hogy van-e olyan régészeti ásatás ahol egy keresztmetszetben tárták fel a földtörténeti korokat, és azon belül rangsorolták a fosszilis rétegződést, vagy pedig eltérő helyeken találtak egy-egy fosszilis réteget, amiből egy másik helyen már nem volt lelet, vagy amely felett és alatt ugyanazon a helyen nem volt lelet. Azaz kérdés a számomra, hogy a fosszilis leletek mozaikosak-e, vagy egységesek-e a földtörténeti rétegekben. Amit tudok, hogy van olyan keresztmetszet, amit több rétegnek tartanak, és amin fosszilis fatörzs halad keresztül. Ennek a leletnek van-e külső megerősítése, azaz általában a geológusok is több földtörténeti rétegnek tartják-e azt a metszetet, vagy pedig egyetlen földtörténeti kor rétegének?
    meg. Mi indokolja a többszáz négyzetkilóméteres kiterjedésű szénbányát, ami homogén szénből áll mindenféle vegyes kőzet nélkül. Érthetőbben egy időszakban képződött földtörténeti ciklusok nélkül? Hallottál erről?
    Mindenhol kimutathatók a földtörténeti rétegek? A Júra, Kréta, Triász és a többi?

     
  10. Lili

    2011. szeptember 30. péntek at 21:14

    “…. az ateista világfelfogásnak a legérzékenyebb pontja nyilvánvalóan az eredet kérdése volt. Erre ugyanis addig csak a bibliai teremtéstörténet adott kielégítő választ, :-))
    eltekintve az akkor még csak kezdetlegesnek mondható evolúciós hipotézisektől.
    Darwin saját elméletével erre a szükségre reagált, és ezzel kiengedte a szellemet a palackból. A biológiai evolúció hamarosan magával hozta a többit is. A föld néhány éven belül évmilliárdokat öregedett, az ősnemzés új köntösben szintén visszatért a tudományos világba, az univerzum eredetére is sorra jöttek a hipotézisek. ”

    http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201108/haduzenet_a_hitnek

    A Hit Gyülekezete irománya. 😀

     

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: