RSS

április 2011 havi bejegyzések

Derren Brown filmje a “csodákat” árulókról

A héten mutatták be Derren Brown dokumentumfilmjét, amely lerántja a leplet a pünkösdi-karizmatikus mozgalom csodás gyógyulásokkal kapcsolatos állításairól. A csaknem egy és egy negyedórás film alaptörténete, hogy Brown és csapata elhatározták, hogy úgy fogják bemutatni a „hitből való gyógyulások” szemfényvesztő mivoltát, hogy egy utcáról felszedett amatőrből néhány hónap alatt karizmatikus „keresztény pásztort” faragnak, akinek a szolgálata alatt „csodák” történnek. A jelentkezők közül Nathant – egy búvároktatót – választották ki a feladatra, akit James Collins pásztorként vittek el az Egyesült Államok egyik legvallásosabb államába, Texasba. A kitalált történet szerint Collins pásztor eddig Ugandában teljesített szolgálatot, de most hazatért, hogy Texasban továbbítsa Isten üzenetét.

Felkészítése során Nathant nemcsak szónokolni, színészkedni és az emberek érzelmeire hatást gyakorolni tanítják meg, hanem a „hit gyógyítók” minden trükkjére. A film bemutatja, hogy egyrészről valóban működik ezen istentiszteletek és imák alatt egyfajta hipnózis, amely ideig-óráig képes fájdalomcsillapítóként hatni. 57 percnél Nathan kimegy az utcára és olyan emberekért „imádkozik”, akik valamilyen fizikai fájdalommal élnek. Ezen emberek 100 százaléka(!) mondja azt Nathan imája után, hogy elmúlt a fájdalma és meggyógyult! Noha mi tudjuk, hogy Nathan közönséges imposztor. Mégis jó bizonyíték ez arra, hogy a szuggesztió bizony nagyon hatásos tud lenni. (Utána elmondták az embereknek, hogy az egész átverés volt.)

17 perc 40-től egy másik trükköt látunk: Derren Brown úgy tesz, mint egy „hit gyógyító” és „meggyógyít” egy süketet és egy vakot. Hogyan lehetséges ez? Nos, a hölgynek valóban halláskárosodása van, de nem teljesen süket, az úrnak valóban látáskárosodása van, de nem teljesen vak. Bevett trükkje a hit gyógyítóknak – mondja a film, hogy az ilyen emberek kiinduló állapotát súlyosabbnak állítják be, mint a valóság (a látáskárosodottat vaknak nevezik, a halláskárosodottat süketnek), majd bizonyos gyakorlatok színpadias elvégeztetése után (amiket addig is el tudtak végezni) kijelentik, hogy az illető meggyógyult. Nem emlékeztet ez minket valamire?

22 percnél (és a filmben utána többször) láthatjuk a felemás végtagok meghosszabbításának ócska trükkjét is, amit előszeretettel alkalmaznak a hit gyógyítók.

A „gyógyítók” sokszor azt is állítják, hogy Isten információkat ad nekik bizonyos emberekről a jelenlévők közül. És ilyenkor kiválasztanak valakit és lenyűgöző módon megmondják a nevét, hogy honnan jött, vagy más információt az illetőről. Hogy ez valójában hogyan működik arra Peter Popoff pásztor botránya világított rá a ’80-as években. Erről 24 perc 50-től esik szó. Mint kiderült Popoffnak a Szent Szellem helyett a felesége súgta a fülére az információkat egy miniatűr adón keresztül, ő pedig leírt imakérésekből merítette ezeket. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy ez más hasonló esetekben is ugyanígy működik, amint azt a film készítői megmutatják 54 perc körül is, amikor W.V. Grant pásztor gyülekezetébe látogatnak el, aki szintén él ezzel a módszerrel. Amit a Grant istentiszteleteit közvetítő online adásban nem láthatnak a nézők az, hogy az alkalom elején a megjelenteknek ki kell tölteni egy adatlapot és leadni azt. Brown stábjának egyik tagja próbára akarja tenni Grantot és hamis nevet ír a papírra. Ha valóban Isten súg a pásztornak, akkor ennek nem szabad befolyásolnia. Ha azonban a leadott papírokról olvassák be neki az adatokat, akkor a pásztor a hamis néven fogja őt azonosítani. Ugye nem meglepő, hogy a pásztor a hamis néven azonosította a férfit?

45 perc 30-nál egy olyan férfit mutatnak, aki korábban maga is „hit gyógyító” volt. John Edwards lánya 14 éves korában meghalt agytumorban azért, mert apja nem vitte orvoshoz abban a hitben, hogy majd Isten meggyógyítja. (Ez azt mutatja számomra, hogy sokszor ezek a „gyógyítók” magukat is áltatják.) Tíz év után azonban Edwards kiábrándult a „hit gyógyításból” és trükkjeiből és mindent bevallott gyülekezetének. Ebben a filmben is ezekről a trükkökről beszél.

És egyébiránt valóban ez a legnagyobb veszélye a dolognak! A filmben elhangzik, hogy sok beteg ember abbahagyja a kezeltetését, a gyógyszerszedést miután egy ilyen „hit gyógyító” gyógyultnak nyilvánítja. Nem hiszem, hogy ecsetelnem kell ennek a veszélyeit. Ráadásul a „hit gyógyítók” szinte egytől-egyig mesés gazdagságot halmoznak fel a hiszékeny keresztények adományaiból (a vallási tevékenységből származó bevételek egyébként is adókedvezményeket élveznek az USA-ban…).

Az egész leggonoszabb aspektusa talán az, hogy amikor valakinek azt mondják, hogy meggyógyult, de aztán kiderül az illető számára, hogy mégsem és ezért reklamál a “gyógyítónál”, akkor rendszerint az a válasz, hogy “azért nem gyógyultál meg, mert nincs elég hited” vagy “van egy titkos bűn az életedben és ezért nem tudod átvenni a gyógyulásodat”. Magyarul kifogás az mindig van és természetesen mindig találnak arra módot, hogy a betegre hárítsák a felelősséget az elmaradt csodáért…

A filmben elhangzó nevek közül számomra Benny Hinné a legismerősebb. Bár az utóbbi időben magánéleti botrányai miatt (válás, új nő) kicsit talán kegyvesztett lett, de régebben több könyvét lefordította és forgalmazta Magyarországon a Hit Gyülekezete.

A film:

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2011. április 30. szombat hüvelyk Fundik, Karizmatikus

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

PZ Myers és Richard Dawkins a 2010-es Globális Ateista Kongresszuson

PZ Myers előadása:

Richard Dawkins előadása:

 
 

Címkék: , , , ,

Tekintélyre hivatkozás, avagy a keresztények Einstein mániája

Amikor egy tudományos elmélet nem támogatja a Biblia világképét, akkor a fundamentalista keresztények semmi perc alatt sutba vágják és nevetségesnek, „ateista” tudósok világméretű összeesküvésének vagy éppen Sátántól való szemfényvesztésnek minősítik azt – rendszerint anélkül, hogy a legkisebb erőfeszítést tennék az elmélet megértésére. A fundamentalista keresztények amúgy is lenézik az emberi elmét és logikát, s ha valaki azt használva kérdőjelezi meg a Bibliát és a keresztény tanításokat, akkor jön a vád: „Isten elé helyezted, bálványozod az emberi elmét, a tudományt!” Ezzel aztán el lehet érni, hogy a fundamentalista keresztények lehetőleg nyomjanak el magukban minden gondolkodásra való hajlamot.

Mindazonáltal érdekes kettősség van a fundi kereszténység és a tudomány viszonyában. A fentiek mellett ugyanis az is megfigyelhető, hogy valahol mélyen mégiscsak áhítoznak valamiféle tudományos tekintély általi megerősítésre. Ezért aztán hitvitákban gyakran hozzák fel „érvként” a keresztény tudósokat. Valóban vannak keresztény tudósok, de sokszor ezeknek a tudósoknak nem az a szakterületük, amelyek ütközőterületet képeznek a tudományos és a vallási világkép között.

Azt is le kell szögezni, hogy ugyan vannak keresztény tudósok, de arányuk SOKKAL kisebb a tudóstársadalmon belül, mint általában a keresztényeké a teljes társadalmon belül. Azaz arányaiban a tudósok között kevesebb a vallásos, mint az alacsonyabb iskolázottságúak körében.

Mindig van egy-két olyan keresztény „sztártudós” is természetesen, aki a tudományos tényeket feladja a hite kedvéért. Jó példa erre a fajta „tudósra” a geológus Kurt Wise, aki a fiatal Föld kreacionizmus támogatására adta a fejét. Természetesen pusztán vallási meggyőződésből. Kijelentette, hogy akkor is kreacionista marad ha a világ összes bizonyítéka ellene szól, mert az Isten igéje:

“Vagy a Szentírás igaz és az evolúció téves, vagy az evolúció igaz és a Bibliától kell megszabadulnom… Ott, azon az éjszakán fogadtam el Isten Igéjét, és vetettem el mindent, ami annak valaha ellentmondhat, így az evolúciót is. Egyúttal, nagy fájdalmamra minden tudományos álmomat és reményeimet is tűzre vetettem.”

(Kurt Wise az “In Six Days” c. kreacionista antológiában, 1999)

“Noha vannak tudományos érvek is a fiatal Föld felvetésének elfogadására, én mint kreacionista azért hiszek benne, mert így értelmezem a Szentírást. Amint évekkel ezelőtt, még egyetemista koromban bevallottam tanáraimnak, ha a világ összes bizonyítéka a kreacionizmus ellen fordul, én leszek az első, aki ezt elismeri, de mégis kreacionista maradok, mert az Úr Igéje erre utal. Nekem pedig itt kell állnom.

(Kurt Wise az “In Six Days” c. kreacionista antológiában, 1999)

Innentől kezdve azt hiszem nincs több kérdésünk Wise-hez és a hozzá hasonló „tudósokhoz”… (Ha valaki nyíltan kijelenti, hogy legyen akármilyen bizonyíték is valami mellett vagy ellen, neki ez nem fog számítani, akkor az onnantól valóban megérdemli azt, hogy idézőjelbe tegyük, amikor tudósnak nevezzük.)

De a keresztények kedvenc hivatkozását tudományos tekintélyre azért mégiscsak Albert Einstein jelenti. Nem véletlenül, hiszen amellett, hogy Einstein a 20. század talán legnagyobb zsenije volt, ráadásul még rendkívül karizmatikus (a „karizmatikus” szó itt nem vallási értelmében szerepel 😀 ) személyiség is. Úgyhogy Einstein kisajátítása, szavainak kiforgatása vallási célokra már életében megkezdődött, noha ő maga vehemensen tiltakozott ez ellen!

Egy aktuális eset. Korábban én is beszámoltam arról, hogy Tennessee állam konzervatív képviselői micsoda kampányt indítottak annak érdekében, hogy a kreacionizmust ismét becsempésszék a természettudományos oktatásba, ahol egyébként semmi keresnivalója nincs. Álláspontja melletti érvelésében a republikánus Frank Nicely képviselő Einstein tekintélyét hívta segítségül és azt mondta:

„Úgy gondolom, hogy ha van valami, amivel mindenki egyetérthet ebben a teremben az, hogy Albert Einstein kritikus gondolkodó volt. Tudós volt. Azt hiszem mind egyetérthetünk abban, hogy Albert Einstein okosabb volt, mint bármelyik tudományt oktató tanárunk a középiskoláinkban vagy főiskoláinkon. És Albert Einstein azt mondta, hogy egy kis tudás az ateizmus felé fordítja a fejedet, míg egy szélesebb körű tudás a kereszténység felé fordítja.”

A probléma ezzel csupán az, hogy Einstein sosem mondott ilyet! Akit Nicely szabadon idéz az egy 16-17. századi brit filozófus, Francis Bacon. És ő sem a tudásról beszélt, hanem a filozófiáról: „egy kis filozófia az ateizmus felé hajlítja el az ember elméjét, de a mély filozófia a vallás felé világosítja azt meg”. Természetesen Bacon egy olyan korban mondta ezt, amikor még jóval kevesebb ismerettel rendelkeztünk a minket körülvevő világról, mint manapság.

Nicely hozzátette: „Miért töltünk ennyi időt azzal, hogy két elméletről vitatkozunk – a kreacionizmus elméletéről és az evolúció elméletéről -, amikor egyik oldal sem képes kétségtelenül bizonyítani, hogy igaza van?”

(Forrás: http://thinkprogress.org/2011/04/15/tn-rep-einstein/ )

Kicsit az a versenysportoló vagy játékos jut erről eszembe, aki látja, hogy súlyos vereségre áll, ezért megpróbálja rávenni ellenfelét, hogy egyezzenek ki egy döntetlenben…

Na de nem ebbe akarok most belemenni. A lényeg itt az, hogy a keresztények előszeretettel hozzák fel Einsteint, mint tekintélyt vallásuk mellett – még akkor is, ha ehhez Einsteint alaposan félre kell idézni, vagy éppen olyan szavakat adni a szájába, amiket sosem mondott.

Fórumokon is láttam már ezt keresztényektől: „Einstein is vallásos volt, szóval…”

Szóval akkor tisztázzuk pontosan mit is jelent Einstein „vallásossága”! Semmi olyasmit, amivel egy keresztény (vagy vallásos zsidó – mert ugye Einstein valójában zsidó származású volt) elégedett lehetne!

Itt átadom a szót magának Einsteinnek:

„Számomra az isten szó semmi többet nem jelent, mint az emberi gyengeségek kifejezését és termékét; a Biblia, mint egy tiszteletre méltó, de mégis primitív legendák gyűjteményét, amelyek mindazonáltal eléggé gyermetegek. Semmiféle interpretáció, legyen az bármilyen kifinomult, nem változtathat ezen.”

(Levél a filozófus Eric Gutkindnek 1954. január 3-án)

„Spinoza Istenében hiszek, aki a létezők rendjének harmóniájában fedi fel magát, nem pedig egy olyan Istenben, akit foglalkoztatják az emberi lények sorsai és cselekedetei.”

(Herbert Goldstein rabbi kérdésére válaszolva, hogy hisz-e Istenben)

Ezt külön fogyelmébe ajánlom azoknak, akik Einsteinre, mint a kereszténység melletti tekintélyre szeretnek hivatkozni:

„Természetesen hazugság volt, amit olvasott vallási meggyőződésemről – egy olyan hazugság, amelyet szisztematikusan ismételgetnek. Nem hiszek egy személyes Istenben és sosem tagadtam ezt, hanem világosan kifejeztem. Ha van bennem valami, amit vallásosnak lehet nevezni, akkor az a világ struktúrája iránti határtalan csodálat, amennyire a tudományunk azt fel tudja fedni.”

(Levél egy ateistához 1954-ben)

„Többször is elmondtam, hogy véleményem szerint egy személyes Isten ötlete gyermeteg. Hívhat agnosztikusnak, de nem osztom a professzionális ateisták harcias szellemét, akiknek buzgalma leginkább egy fájdalmas szabadulási akció a fiatalkori vallásos indokrináció béklyóiból. Én jobban kedvelem azt az alázatos attitűdöt, amely megfelel a természetről alkotott intellektuális felfogásunk és saját lényünk megértésének gyengeségének.”

(Guy H. Raner Jr.-nak 1949. szeptember 28-án)

„Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes működéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerű oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez… Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen és szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Az ember igazán rossz úton haladna, ha a halála utáni büntetéstől való félelem vagy jutalom reménye korlátozná.„

(New York Times Magazine „Religion and Science”, 1-4. o. (1930. november 9.); Berliner Tageblatt (1930. november 11.)

„Miért írtad nekem, hogy „Isten meg kell hogy büntesse az angolokat”? Egyikükkel sincs közeli kapcsolatom. Én csak mély sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Ő Maga tehető felelőssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára.”

(Svájci kollégájához, Edgar Meyerhez írt leveléből (1915. január 2.), Robert Schulmann hozzájárulásával. CPAE, 8. kötet)

„A természet minden igaz kutatója vallásos tiszteletet érez, mert nem tudja elképzelni, hogy ő az első, aki kigondolta a rendkívül törékeny szálakat, amelyek észleléséhez kötődnek.”

(Moszkowski: Conversations with Einstein, 46. o.)

„Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat.”

(Forum and Century 84, „What I Believe\” 193-194. o. (1930); Ideas and Opinions, 8-11. o.)

„Nem tudok egy olyan Istent elképzelni, aki teremtményeit jutalmazza és bünteti, akinek szándékai rólunk, emberekről mintáztattak – olyan Istent, aki az emberi gyarlóságot tükrözi. Számomra elegendő azt a csodát szemlélni, ahogy a tudatos élet az örökkévalóságban állandósul, elég elgondolkodni az univerzum csodálatos felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyésző részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek.”

(A „My Credo\” c. írásából, az Emberi Jogok Német Ligája számára (1932); Leach: Living Philosophies, 3. o.)

„A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendű intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.”

(The Religious Spirit of Science\” (A tudomány vallásos szelleme) c. írásából. Mein Weltbild (1934); Ideas and Opinions, 40. o.)

„A tudományos kutatás arra épül, hogy mindent a természet törvényei határoznak meg és ez igaz az emberek cselekedeteire is. Ennél fogva egy kutató tudós aligha hihet abban, hogy az eseményeket befolyásolhatja egy ima, azaz egy Felsőbbrendű Lény felé kifejezett kívánság.”

(Válasz egy gyermeknek, aki azt kérdezte imádkoznak-e a tudósok)

„Ha ez a lény mindenható, akkor minden esemény, beleértve minden emberi cselekedetet, minden emberi gondolatot, minden emberi érzést és törekvést szintén az Ő munkája. Hogyan lehetséges felelőssé tenni az embereket a cselekedeteikért és gondolataikért egy ilyen mindenható Lény előtt? Ha büntetne és jutalmazna, akkor azzal bizonyos mértékig Magáról mondana ítéletet. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a Neki tulajdonított jósággal és igazságossággal?”

(Albert Einstein: Out of my later years)

„Nem hiszek a teológia Istenében, aki jutalmazza a jót és bünteti a gonoszt.”

(Albert Einstent idézi William Miller a Life magazin 1955. május 2-i számában)

„Számomra a zsidó vallás, akárcsak az összes többi, a leggyermetegebb babonák megtestesülése. És a zsidó embereknek – akik közé én örömmel tarozom és akikhez mély rokonság fűz – nincs semmilyen más képességük, mint az összes többi embernek. Tapasztalatom szerint nem jobbak, mint más emberi csoportok, bár a legrosszabb ráktól megóvja őket a hatalom hiánya. Egyébként semmi ’kiválasztottat’ nem látok bennük.”

(Levél a filozófus Eric Gutkindhez 1954. január 3-án)

„Egy olyan ember, akinek meggyőződése a vallása igazsága valójában sosem toleráns. A legkevesebb, hogy szánakozva tekint más vallások követőire, de általában nem áll meg itt. Egy vallás hűséges követője mindenekelőtt meg fogja próbálni meggyőzni azokat, akik más vallásban hisznek és általában gyűlölködővé válik, ha nem sikerül. Azonban a gyűlölet ezután üldözésbe csap át, ha többségi hatalom áll mögötte.”

(Levél Solomon Goldman rabbihoz)

“Első kiútként ott volt a vallás, amit minden gyermekbe elültetnek a tradicionális oktatási gépezeten keresztül. Így én – noha teljesen vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mély vallásosságra jutottam, amely azonban hirtelen véget ért 12 éves koromban. Népszerű tudományos könyvek olvasása során hamarosan arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Biblia történetei nem lehetnek igazak. A következmény a szabadgondolkodás pozitívan fanatikus orgiája lett azzal a benyomással, hogy az ifjúságot az állam szándékosan félrevezeti hazugságokkal; ez letaglózó hatással volt.”

(Albert Einstein, Önéletrajzi jegyzetek – megjelent 1979-ben)

Források (még több idézettel Einsteintől Istenre és a vallásra vonatkozóan):

http://atheism.about.com/od/einsteingodreligion/tp/Einstein-on-a-Personal-God.htm
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus/idezetek/
http://www.stephenjaygould.org/ctrl/quotes_einstein.html

Mielőtt pedig valaki ezzel a történettel (vagy magyarul) hozakodna elő – ezzel megintcsak az a probléma, mint Mr. Nicely idézetével, hogy keresztény hamisítvány. Bár ettől még sajnos eléggé elterjedt internetes “városi legenda” lett. Számos blogot és weboldalt láttam, ahol keresztények ebben a (hamis) történetben látják bizonyítottnak, hogy Einstein osztozott a hitükben. Sajnos azonban le kell törnöm a nagy lelkesedést: egyetlen Einstenről szóló hivatalos, hiteles leírásban, életrajzban, visszaemlékezésben sem szerepel a történet. Forrása ismeretlen – az interneten pedig bárki írhat bármit. Mindazonáltal a keresztények tudományos tekintély (főleg Einstein tekintélye) iránti vágyakozását jól mutatja az a tény, hogy futótűzként terjedt el az írás a neten és a legtöbb blogon, fórumon, weblapon, amelyen idézik el is hiszik, hogy valós a történet.

Érdekes dolog ez amúgy – miért kell a keresztényeknek folyton ilyen trükkökhöz, hazugságokhoz, hamisításokhoz folyamodniuk a hitük “igazolására”? Legalább ebben nem változott semmi a Biblia kora óta. Meg a hiszékenységükben sem…

Itt van az igazság a sztori hátteréről egy városi legendákról szóló weblapon: http://www.snopes.com/religion/einstein.asp

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

Szolgálati közlemény: letiltott hozzászólások

Amint látjátok a legutóbbi bejegyzéseknél le van tiltva a hozzászólási lehetőség. Ezt nem én állítottam így be (próbáltam visszaállítani, de nem ment), hanem – amint megtudtam a WordPress fórumán – ez egy központi hiba, amivel a többi WordPress blog is küzd és aminek az elhárításán már dolgoznak.

 
Szolgálati közlemény: letiltott hozzászólások bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szerző: be 2011. április 27. szerda hüvelyk Uncategorized

 

Címkék:

Kis üvegcsében állítják ki II. János Pál vérét a boldoggá avatási ceremónián

Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20110427-kis-uvegcseben-allitjak-ki-ii-janos-pal-veret-a-boldogga.html

“2011. 04. 27., 13:08

Hat éven át őrizték speciális körülmények között a vatikáni kórházban II. János Pál pápa vérét az apácák. A vért a vasárnapi boldoggá avatási ceremónián értékes ereklyetartókban állítják majd ki a római Szent Péter téren.

A Vatikán közleményt adott ki arról, hogy kiállítják II. János Pál pápa vérét egy kis üvegben a vasárnapi boldoggá avatási ceremónián Rómában – írja a BBC brit közszolgálati médium. A vért még a vatikáni kórházában, a Gemelli Klinikán vették le a pápától orvosai a rajta végzett műtét során, közvetlenül a halála előtt.

János Pál halála után a véréből két ampullányit volt személyi titkárának, a jelenlegi krakkói érseknek, Stanislaw Dziwisz bíborosnak adtak. A másik két adag vért – amelyet lezárt üvegcsében fognak kiállítani a vasárnapi ceremónián – a vatikáni kórházban apácák őrizték mostanáig. Korábban olyan, úgynevezett antikoaguláns folyadékkal keverték össze, amely elősegítette, hogy folyékony maradjon. A Vatikán közleménye szerint az üvegcsét kifejezetten az alkalomra készített, értékes ereklyetartóba helyezi a Liturgikus Ünnepségek Pápai Hivatala.

Korábban nagy botrányt kavart Lengyelországban, hogy Stanislaw Dziwisz egy kristályampullába építené be egy lengyel templom oltárába II. János Pál vérét. (Erről itt olvashat bővebben.)

A lengyel származású II. János Pál pápa 2005. április 2-án halt meg, miután sokáig küzdött a Parkinson-kórral. Boldoggá avatási szertartására – amelyet a jelenlegi pápa, XVI. Benedek celebrál – több mint ötven állami vezetőt, és több százezer hívőt várnak a Szent Péter térre.”

Tudja valaki mire jók ezek a bizarr és perverz katolikus szokások?

 
Kis üvegcsében állítják ki II. János Pál vérét a boldoggá avatási ceremónián bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szerző: be 2011. április 27. szerda hüvelyk Hírek, Katolikus

 

Címkék: , , ,

A skót bíboros kikelt az “agresszív szekularizáció” ellen

Keith O’Brian bíboros, a katolikus egyház skóciai vezetője húsvétkor arra figyelmeztetett, hogy az „agresszív szekularizáció” marginalizálja a kereszténységet. Tette ezt akkor, amikor David Cameron brit miniszterelnök vallási vezetőket hívott meg otthonába a Dowing Street-re és méltatta a kereszténység „hatalmas hozzájárulását” Nagy-Britannia értékeihez. Ez aztán a marginalizálás…

O’Brian hevesen támadta a szekularizációt, mondván vannak, „akik valóban megpróbálják elpusztítani keresztény örökségünket és kultúránkat, és száműzni Istent a közéletből.”

De miért is kellene Istennek – aki nem minden ember hite szerint létezik – a közéletben szerepet kapnia?

„A keresztényeknek egységesnek kell lenniük a keresztény hit ellenségeinek közös felismerésében hazánkban, annak a hatalomnak a felismerésében, amit gyakorolnak, és tudatában kell lennünk annak, hogy jogunk van ahhoz az egyenlőséghez, amiért oly sokan mások kiabálnak.” – mondta az érsek.

De mit is ért O’Brian a keresztények egyenlőséghez való jogán? Rögtön megtudtuk a cikkből, amely szerint ezután olyan eseteket sorolt, amikor a keresztények „áldozatul estek” az egyenlőség felett őrködő olyan törvényeknek, mint például a homoszexuálisok elleni diszkrimináció tilalma…

Értem. Tehát a keresztényeknek azzal van bajuk, hogy a törvények megtiltják nekik, amit csaknem 2000 éven át szabadon gyakorolhattak, nevezetesen, hogy diszkrimináljanak. Ez az ő nagy elnyomatásuk – hogy már nem diszkriminálhatnak.

A Nemzeti Szekuláris Társaság részéről Keith Porteous-Wood kommentálta az érsek szavait. Szerinte a vallási vezetők egyre paranoiásabbak amiatt, mert az emberek tömegesen hagyják el az egyházakat és ezek a vezetők a szekularizációt vádolják „saját szűklátókörűségük és bigottságuk helyett”.

A Brit Humanista Szövetség részéről Andrew Copson azt mondta: „Ezek a támadások azt nem veszik figyelembe, hogy azokat, akik közéletünkben a szekularizáció mellett kampányolnak, túlnyomórészt nem a vallásellenes előítéletek motiválják, hanem az egyenlőség és méltányosság iránti pozitív vágy. Ezek a rémisztgető beszédek, amelyek felkavarják a hívőket és hamis üldöztetés érzetét keltik bennük, megosztók és szektariánusok.” Hozzátette: „Az egyházak egy olyan befolyást és privilégiumot igyekeznek védeni, amelyek egyáltalán nincsenek arányban a jelentőségükkel.”

Közben Vincent Nichols tiszteletes az eutanázia ellen prédikált. Erre válaszul a „Méltóság a Halálban” szervezet szóvivője azt mondta, hogy a felmérések szerint a vallásos emberek nagy többsége – 71%-a – támogatja az asszisztált halált gyógyíthatatlan betegek esetében.

Forrás: http://www.guardian.co.uk/world/2011/apr/24/cardinal-keith-obrien-aggressive-secularity

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011. április 27. szerda hüvelyk Hírek, Katolikus, Szekularizáció

 

Címkék: , , , , , , ,

Bemérték a Higgs-bozon nyomait?

Forrás: http://www.fn.hu/tudomany/20110426/bemertek_higgs_bozon_nyomait/

2011. április 26. 08:26

“A napokban találgatás kezdődött: vajon tényleg a Higgs-bozon bomlására utaló eseményeket figyeltek meg a Nagy Hadronütköztetőben?

A Higgs-bozon vagy más néven Higgs-részecske felfedezése a Nagy Hadronütköztető kísérleteinek egyik fő tudományos célja. A részecske létezése elengedhetetlen a többi részecske tömegének magyarázatához, és az úgynevezett fizikai standardmodell igazolásához. Éppen ezért a Higgs-bozon a kísérleti fizika Szent Grálja.

Az úgynevezett ATLAS-kísérlet napokban kiszivárgott belső feljegyzése szerint olyan eseményeket figyeltek meg a tudósok, melyek a Higgs-bozon bomlására utalnak.

A bozon nagyon ritkán két nagy energiájú fotonra is lebomolhat az elméleti modellek szerint. Erre a folyamatra utaló jeleket fedezhettek fel most.

Ezt a bomlást azonban nagyon nehéz észlelni – írják a Nagy Hadronütköztetővel foglalkozó magyar blogon. Mivel a fizikában egy kísérlet nem kísérlet, így a bomlás megerősítéséhez a jelenség sokszoros ismétlésére lenne szükség.”

 
2 hozzászólás

Szerző: be 2011. április 26. kedd hüvelyk Hírek, Tudomány

 

Címkék: , , ,